Kopátsy Sándor: KOPP! Aforizmák

Legalább 123 évig élhetünk – állítják a kötet szerzői, akik azt is elárulják, hogy kik számára lesz a hosszú élet elsőként elérhető, és ebben mely technológiai ágazatoknak van kitüntetett szerepe. Dmitry Kaminskiy orosz vállalkozó, innovációt támogató befektető, valamint a mesterséges intelligenciát és a hosszú életet támogató iparág nemzetközi véleményformálója szerzőtársával, Margaretta Colangelo szilícium-völgybeli DeepTech-business szakértővel az emberek élet hossz-növelésének iparági vertikumát veszi górcső alá.

Kopátsy Sándor sokoldalúságát, éleslátását és könnyed, játékos természetét tárja fel életműsorozatának jelen kötete, amely aforizmáinak válogatott gyűjteményét tartalmazza. Az emberi civilizáció történetével szinte egyidősek a rövid, tömör bölcseletek, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetek szültek. Kopátsy Sándor szállóigéinek keletkezési körülményeit maga a szerző határozza meg: értekezletek termékei. Ez a közeg ihlette aforizmáit, amelyek napjainkban is időszerű kérdéseket boncolgatnak az emberi természetről, a társadalomról, a gazdaságról és a politikáról – és mindezek bennünket is a leírtak továbbgondolására késztetnek. „Viharban kanóc légy, ne gyertya!”Kopátsy Sándor

Légy te is életed bajnoka! A siker tusái című könyvben a szerző egyéni rövid történetein keresztül reprezentálja az olvasók számára a sport fontos szerepét és tanításait. Az alábbi részletben például arra buzdít, hogy – akár egyénileg, akár csapatban sportolsz – minden helyzetben hozd ki magadból a legjobbat és légy tisztában az egyéni értékeiddel.Nem kell világbajnoknak lenned ahhoz, hogy Mizsér Attila tanácsait megfogadd: a sztorik tanulságait a munkád vagy egy iskolai projektfeladat során is kamatoztathatod!

A növekvő egyenlőtlenségek, a társadalom széttagoltsága és a természeti környezet pusztulása mindennapjaink valóságává vált. Vandana Shiva, a világszerte elismert környezetvédelmi aktivista és szerzőtársa, Kartikey Shiva mindezekért a kizsákmányoláson alapuló, folyamatos növekedést hajszoló gazdasági modellt, illetve annak fő haszonélvezőjét, a leggazdagabb 1%-ot teszi felelőssé. A kötet rávilágít arra, hogy az egyoldalú profithajszolás hogyan terelte világunkat az uniformizálódás és a monokultúrák, a megosztottság és a külső kontroll irányába. Az algoritmusok irányította társadalom és a fogyasztói kultúra a szabadság hamis illúzióját kínálja, miközben megfoszt minket az intelligenciánktól és a kreativitásunktól – állítják a szerzők. Csakis közösségként, sokféleségünk tudatában és intelligenciánk birtokában tudunk visszalépni a szakadék széléről. Talán még nem késő visszafordulni, és a hamis illúziók helyett a valódi szabadságot választani: a szabad élet, a szabad gondolkodás, a szabad lélegzet és a szabad élelem útját. A kötet szerzői ehhez adnak egyszerre reményt és kapaszkodókat is.

Ez már a jövő, vagy még a múlt? – vetődhet fel bennünk a kérdés, ha belekezdünk a mesterséges intelligencia, a transzhumanizmus és a technológiai szingularitás evangelistájaként jegyzett Raymond Kurzweil nyolcadik kötetébe. A Hogyan alkossunk elmét? című kötetében Kurzweil azt veszi sorra, hogyan működik az agy, hogyan képes túlmutatni rajta az elme, és milyen következményekkel járhat a világ problémáinak kezelésében, ha jelentősen megnöveljük az intelligenciánkat. Elgondolkodtatóan vizsgálja az érzelmi és az erkölcsi intelligenciát és a tudat eredetét, továbbá felvázolja annak radikális lehetőségeit is, hogy mi történne, ha egyesülnénk az általunk létrehozott intelligens technológiával.

5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá.

5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá. A 2008-as pénzügyi válság és a nyomában előretörő populista politikusok és mozgalmak a konvencionális közgazdaságtanhoz illeszkedő gazdaságpolitikák kudarcaiból eredeztethetők. Mindennek ellenére a közgazdaságtan oktatásában továbbra is központi helyet foglalnak el az olyan hagyományos elméletek és politikák, mint a dereguláció vagy a hiperglobalizáció. John Komlos, a Müncheni Egyetem professor emeritusa szemlélteti, hogy mennyire félrevezetők az olyan túlzottan leegyszerűsítő modellek, mint például a tökéletes verseny való életre történő alkalmazása. A kötet hasznos bevezető tudást nyújt a valódi piacok működésének megértéséhez, körüljárja az oligopóliumok helyzetét, a minimálbér tényleges hatásait, a szabadkereskedelem kétélű fegyverét, illetve számos más további módszert és folyamatot, amelyek során a közgazdasági modellek torzulhatnak. Kiemelkedő közgazdászok, pl. Kahneman, Minsky vagy Schumpeter munkáinak szintetizálásával a könyv továbbá bemutatja, hogy hogyan vegyük figyelembe az aszimmetrikus információból származó hatékonysági problémákat, a mentális torzításokat, a vagyon és a hatalom egyenlőtlen eloszlását, valamint a kereslet manipulálását. A könyv egy olyan emberarcú gazdaság lehetőségét vázolja fel, amely a GDP-növekedés folyamatos hajszolása helyett a méltóságteljes élet feltételeinek megteremtését tűzi ki célul mindenki számára.

5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá. A természet megújulóképességéből analógiákon keresztül mi magunk is sokat meríthetünk, ezek a megoldások pedig a fenntarthatóságot teljesen új megvilágításba helyezik. Ruth DeFries, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora ebben a kötetében számos olyan megközelítést és stratégiát ajánl, amelyek kiszámíthatatlan, hirtelen sokkokkal terhelt időkben is lehetővé teszik az élet fennmaradását. Ilyen természethű elvnek és megközelítésnek számít például a sokféleségbe történő befektetés, az önkorrekciós visszacsatolások kialakítása, valamint az alulról felfelé építkező ismereteken alapuló döntések. A könyv izgalmas olvasmányélményt kínál mindazoknak, akik megújulásra vágynak vagy felhagynának megrögzött szokásaikkal, mindezt pedig módszeresen, a természet által kifejlesztett folyamatok alapján szeretnék véghezvinni.

5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá. A globalizáció új korszakba lépett, a technológia, a tudás korszakába, valamint egy hosszútávú fenntartható növekedésre építő, eurázsiai korszakba. A 21. század nemzetközi viszonyai még összetettebbé és sokrétűbbé váltak, amelynek megértésében fontos szerepet játszik a földrajz. A geofúzió a csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódást ábrázoló hálózati térképek szintézise, amelyek révén körvonalazhatók világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. Hogyan tájékozódjunk a 21. század geofúziós világtérképén? Miért fontosak a földrajzi tényezők? Hogyan fedezhetjük fel a földrajz segítségével az új gazdasági és geopolitikai világrendet? Milyen szerepük lesz a globális városoknak az elkövetkező évtizedekben, és hogyan változik a versenyképességi rangsoruk? Hogyan formálja világunkat az összekapcsoltság? Mit jelent egy új, összekapcsolódó Eurázsia, és miért fontos ez az eurázsiai, fenntartható növekedésre építő korszak? Hogyan alakul világunk térszerkezete, és milyen geopolitikai modellekkel írhatjuk le ezeket? Ahhoz, hogy megértsük ennek az új korszaknak a folyamatait és mozgatórugóit, új térképekre van szükségünk! A könyv bemutatja jelen világunk globális, társadalmi, és gazdasági világrendjének földrajzi folyamatait, valamint azt a 21. századi geofúziós világtérképet, amely kísértetiesen hasonlít a 2020-ban kirobbant Covid-19 világjárvány terjedési térképére…

5. születésnapunk alkalmával egy 5 részes podcast-sorozattal készültünk. A sorozatban öt neves hazai és külföldi szerzővel készítettünk interjút, amiből kiderül milyen inspirációk által vezérelve váltak korunk legnagyobb gondolkodóivá. A 21. századra az „atlanti korszak” 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját. Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új szempontokat és egy teljesen új geostratégiai szemléletet ad. A szerző a konfuciuszi tanításokon alapuló, 5000 éves kultúrával rendelkező Kína szemszögéből mutatja be a 21. század egyik legnagyobb multilaterális együttműködését, a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezést, amelyről eddig átfogó, magyar nyelvű könyv vagy tanulmány még nem készült. „A könyv nagy segítséget nyújthat abban, hogy tisztán lássuk a jelenünket és jövőnket meghatározó folyamatokat, világunk egyik főszereplőjének szándékait és lehetőségeit, és ennek eredményeként olyan döntéseket hozzunk, amelyek a konfliktus helyett az együttműködés és a globális problémák közös megoldása felé mutatnak. Kína megkerülhetetlen, Kína megismerése pedig elkerülhetetlen – s Horváth Levente munkája nagyban hozzájárulhat az utóbbihoz.” Dr. habil. Salát Gergely Kína-szakértő