Barack Obama elnöksége - Beszélgetés Romsics Gergellyel

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálRomsics GergelyA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre). Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen. A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálSebők MiklósA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

David Cronenberg több mint fél évszázada Kanada legmegosztóbb filmrendezője, aki olyan vehemensen fordítja ki a műfaji kliséket, mint az emberi belső szerveket. A „testhorror” műfajának feltalálója a bizarr testi átalakulásokat tragikus melodrámával keveri, hogy a test és a lélek szenvedései kiegészítsék egymást.Nem teljesen légből kapott az egyszeri néző meggyőződése, hogy engedély nélküli eltávon van a vigyorgóból és az ápolók figyelmetlenségét kihasználva forgat. Szerinte a technikai fejlődés kihat az elménkre és szívünkre is, de nem tudjuk, hogyan. A legzsigeribb ösztönöket, a szex és erőszak határterületeit intellektuális kíváncsisággal szemléli. A gondolkodó emberhez szól és nem fél megmutatni a test és a lélek hordalékait. Lelki retinánkon mindig megmarad egy-egy képe vagy karaktere, mégha a teljes film nem is.A korai filmjei zaklatott energiái Hollywoodban is hatásosak maradtak, és hetven éven túl is megtartotta hipnotikus és provokatív látásmódját. Saját magánéletét beledolgozta filmjeibe, legyen szó egy fájdalmas gyermekelhelyezési perről, a celebek világának kérlelhetetlen utálatáról vagy második felesége haláláról. Az első sikeres filmek („Paraziták”, „Veszett”, „Porontyok”) nyers izgalma után az érett jövőbelátás filmjei („Videodrome”, „A légy”) a klasszikus sci-fi horror irányából indultak, a „Karambol” botrányos művészpornója megerősítette fenegyerek-státuszát, a „Viggo”-korszak elismert presztízse („Erőszakos múlt, „Gyilkos ígéretek”) hagyományosabb mesélőt mutattak. Ha Cronenberg nem saját forgatókönyvéből dolgozik, a megfilmesíthetetlen regények megfilmesítőjeként ér el sikereket: William S. Burroughs („Meztelen ebéd”), J. G. Ballard („Karambol”), Don DeLillo („Cosmopolis”) ihletett tolmácsolójaként talál új kifejezésformákat a belső utazást megjelenítő, elvont szövegekhez.A gondolatébresztő perverzitás bemutatásában nem akar kompromisszumot kötni a nézővel, történetmesélésre, popkultúrára gyakorolt hatása vitathatatlan. Cronenberg egységgé tudja olvasztani a forradalmi gondolatokat, a pusztítást, a zsigeri vágyat és néha a gyengédséget és a humort is. Hányingerünket visszanyelve emlékezünk meg legismertebb filmjeiről. A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 100 éve született Sam Peckinpah (1925-1984), a „Vad banda”, a „Szalmakutyák” és „A szökés” alkotója minden bizonnyal az egyik legvizuálisabb és legintenzívebb látásmódú amerikai filmrendező volt az 1960-as és 1970-es években. Ellentmondásos személyiségében a kedves, nagyműveltségű író és a munkatársait is terrorizálni képes, kemény direktor keveredett, gyakran az elfogyasztott alkohol és drog mennyiségétől függően. Nem véletlenül kapta a „Véres Sam” becenevet a vásznon megjelenő brutális vérengzések iránti vonzódása miatt. Állandó szabályszegései és lázadó személyisége több producernek is gyomorfekélyt okozott: nem rejtette véka alá, hogy nem tetszett neki a stúdiórendszer, és több alkalommal is nyílt összetűzésbe került a stúdiók vezetésével. Ennek ellenére sikerült merész és határokat feszegető filmeket készítenie, 1969 és 1974 között forgatott filmjeivel nem tudott hibázni. Kedvenc műfaja a western volt, a Vadnyugat hanyatlásában meglátta a nihilizmus, a férfiasság és a kompromisszumos erkölcs témáit, ami rezonált a kiábrándult amerikai ifjúság ízlésével. Filmjei újszerűségről, régimódi karakterekről és klasszikus szerkezetéről is emlékezetesek. A régi és az új világ egymás mellé állítása számos történetében is megjelenik. Nála az erőszak nem a sokkolás eszköze: a tiszta morális szándékokkal szembenálló brutális és közömbös világot jelképezi. Ezért megosztóak a filmjei, attól függően, hogy a néző mennyire tudta elviselni a valósághűen véres képeket. Stilisztikailag az úttörő vágástechnikája és a szuperlassított felvételek használata egyedi hangulatot teremtett, különösen a lövöldözések és a verekedések jeleneteiben. Privát életében a morális kiállás nem kapcsolódott össze vallási kérdésekkel, bár élete második felében Mexikóban is élt és szívesen használta a katolikus szimbólumokat. A hetvenes évek második felében függőségei miatti gyors hangulatváltozásai és lojális kollégák elmaradása következtében kevéssé foglalkoztatták, állandó kockázatként kezelték.Peckinpah forradalmi hatása tovább él Hollywoodban. Nemcsak John Woo, Tony Scott, de minden akciófilmet forgató rendező merített munkásságából. Kevésbé koherens filmjei is hangulatosak, stílusosak. 59 évesen Hollywood egyik leglázadóbb és leginspirálóbb filmrendezőjeként hunyt el. Sam Sam Peckinpah életművéről, legjobb filmjeiről beszélgettünk.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánCsunderlik PéterLaska PálPaár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb Darren Aronofsky, a "Pi", a "Rekviem egy álomért", a "Fekete hattyú", "A pankrátor" és a "Noé" rendezőjének filmjeiről beszélgettünk: Aronofsky neve egyet jelent a kíméletlenül személyes, testi és szellemi végletekig menő filmnyelvvel, amelyben a megszállottság sosem pusztán egy karakter jellemvonása, hanem az emberi lét pokolba vezető útikalauza. Darren Aronofsky vizualitása sosem pusztán stílus, hanem filozófia: képei mindig a szélsőséget keresik, a gyönyör és a borzalom határmezsgyéin mozognak. A gyorsmontázs, a test közelképe, a groteszk fény-árnyék játék, a testnedvek és sebek plasztikus ábrázolása mind a földi tapasztalat nyers igazságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a csillogó fények, a lebegő kameramozgások és a misztikus képi rétegek a transzcendens iránti vágyat is közvetítik.Gondolatiságában Aronofsky egyszerre misztikus és biológiai, egyszerre apokaliptikus és intim. Ő az a rendező, aki a hit, a matematika, a drog, a testkultusz, a szakrális mítosz és a teremtés kérdéseit egyazon logikába fűzi: az ember örökös küzdelmét a véges test és a végtelen vágy közötti feszültségben. Filmjeiben az ember mindig önmagát pusztítja, mert mindig többet akar, mert mindig az Istennel kíván vetélkedni - és ebben a pusztulásban talál rá saját tragikus szépségére.Nehogy zaciba adjátok a lejátszótok, mielőtt meghallgatjátok az Aronofsky-adásunk, a végén a legutóbbi filmjet is értékeltük.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Folytattuk és befejeztük Aaron Sorkin eddigi életművének áttekintését: Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is.Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, a „Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak.Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik. A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánBezsenyi TamásLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt⁠

Aaron Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is.Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, „A Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak.Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik. A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánBezsenyi TamásLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mi történik, ha az útleveled fontosabb, mint a személyiséged? Ha a jog csak annak jár, akinek van hazája – mostani adásunkban a filmvásznon keresztül vizsgáljuk meg a határok természetét: fizikai, jogi és lelki határvonalak metszéspontjait, ahol az ember vagy átjut – vagy eltűnik a rendszer réseiben. Ahol a repülőtér börtön, a menekült idegen lény, az állampolgárság pedig elérhetetlen luxuscikk. "Az ember gyermeke" (2006) sötét jövőképe nem a holnapról, hanem a máról szól: egy világ, ahol a remény is menekültstátuszt kér. Egy társadalom, ahol a termékenység eltűnése talán a legkisebb baj. Alfonso Cuarón nemcsak posztapokaliptikus thrillert csinált, hanem egy újfajta bibliai allegóriát: Jézus nem keresztfán hal meg, hanem hajón menekül. A "Rabbit-Proof Fence" (magyar címén "1200 mérföld hazáig" - 2002) fájdalmas emlékeztető arra, hogy a civilizáció zászlaja mögött is bilincsek csörögnek – a „fehér ember terhének” nevében. "Az állampolgár" (2016) a magyar valóság színpadán teszi fel a kérdést: mit ér az integráció, ha a bőrszín már az ajtóban eldönti a választ? A "District 9" (2009) idegen lényein keresztül leplezi le a posztapartheid Dél-Afrika és a globális migrációs válság mélyen embertelen logikáját.Végül a "Terminál" 2004-ből a határhelyzet abszurd tragikomédiája: egy senki földjén rekedt kisember, akinek jogilag nincs hova tartoznia – útja csak a Burger Kingig engedélyezett. Ezek a filmek más-más műfajban, de egyazon kérdést járják körül: mit jelent ma „valahova tartozni” – és kik azok, akik ezt eldöntik.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánLaska PálA Régen minden jobb volt hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ismét alámerültünk a ’90-es évek posztkommunista mocsarába, ahol a Fenyő-gyilkosság nemcsak egy médiacézár likvidálása volt, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország sötét természetrajzának is ékes példája. Itt már nem eszmetörténeti viták dúlnak, hanem hangfelvételek és megrendelt gyilkosságok – a közéletet alig leplezett alvilági szálak szövik át. A Gyárfás-ügy olyan, mint egy eltévedt krimi, amit Mészöly Miklós írt volna, ha sokat nézi a Híradót és keveset alszik. A kilencvenes évek nagy reményei gyorsan rommá lettek, és helyüket átvette a zsarolásokkal, politikai alkukkal és médiaharcokkal teli valóság. Az egész afféle balkáni Twin Peaks, csak itt Dale Cooper helyett a Nádor utcai nyomozók jönnek. Bezsenyi Tamás is back in town!A beszélgetés résztvevői:Bezsenyi TamásLaska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Kokainom!" - borzad el a "Vörös zsaru" című rendőrfilmben Schwarzenegger, mikor letépi Növényi Norbert műlábát, amelyből a mulató padlójára hull a fehér por. Még 2016-ban beszélgettünk a Kádár-korszak szervezett bűnözéséről beszélgettünk, a prostitúció, a csempészés és a csalás társadalmi formációk alatti longue durée-jéről Bezsenyi Tamás kriminológus-történésszel. Később folytattuk a '90-es évekkel, a rendszerváltás utáni évek vadkapitalizmusával, hogy a Linda-filmek világától sok olajozáson át elcsússzunk a Fenyő-gyilkosságig.A beszélgetés résztvevői:Balázsy IstvánBezsenyi TamásCsunderlik PéterÉdes BalázsLaska PálMerker DávidA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt