mindent a nőkről/52

A szilveszteri különkiadásban a magyarországi nőmozgalom epizódjait villantottuk fel korabeli írások, humor és zene segítségével. A műsort a bécsi Orange Rádió magyar adásának meghívott szerkesztőjeként állította össze Elekes Irén Borbála, Wlaschitz Judit segítségével, s később a Civil Rádióban is elhangzott. Szereplők: Frankó Emilia, Horányi Károly, Káspári Jánosné Erzsébet, Sárosi Attila.

Válogatás Dede Franciska, irodalomtörténész Tartsd jól a bestiát! című kötetének szövegeiből, Dede Franciska, Frankó Emília és Magyar Ádám közreműködésével. "A Nyugat első nagy nemzedékének alakja, Ignotus, Emma asszony nevében kiterjedt levelezést folytatott A Hét című folyóirat hasábjain mind az olvasóival, mind a szerkesztőkkel. Emma asszony számos maradandó alkotása közül a legnépszerűbb egészen biztosan az a receptverseny volt, melyet 1901. július 7-én hirdetett meg, kérve Magyarország hölgyeit eredeti, érdekes, nem kimásolt ételleírások beküldésére. A legjobb receptek aztán megjelentek A Hét szakácskönyvében. Dede Franciskát, a Tartsd jól a bestiát! című kötet szerzőjét azonban nem a receptek nyűgözték le. Sokkal inkább maga a verseny. Ez egyfajta társadalmi esemény volt, ami izgalomban tartotta az úri szalonokat, s amelyről a nyáron népszerű fürdőhelyeken Abbáziától Herkulesfürdőig asszonyok százai csevegtek. Minden recepthez levél érkezett, és ezek a levelek rendre megjelentek az újság hasábjain. Az ételleírásokhoz Ignotus-Emma asszony megjegyzést fűzött, a következő levelező pedig reflektált rá: fumigálta vagy lelkesen egyetértett." (A magyarkonyhaonline.hu könyvajánlója)

„A dualizmus korának első felében volt két kifejezetten párkeresésre, házassági hirdetésre szakosodott újság. Mindkettő Hymen címmel jelent meg, az egyik 1874-ben, a másik 1881-ben. Közös volt bennük, hogy az év elején, januárban a farsangi idény kezdetekor indultak, s csupán négy-öt hónapig éltek, hiszen áprilisban, májusban megszűntek. A házassági hirdetések rovatban nemcsak házasságra szóló felhívások jelentek meg, hanem éppúgy akadtak szerelmi kalandra, kitartotti létre szólóak, mint induló vagy megrekedt vállalkozások megsegítését keresőek. A hirdetők tényszerűen ismertették vagyoni helyzetüket, amely meghatározta anyagi elvárásaikat. Az elemzés arra keresett választ, hogy férfiak vagy nők voltak-e többen, melyikük mit akart inkább; számított-e a vallás, lakóhely, életkor. Az 1881-es Hymen első durva feltárása megtörtént. Most a 1874-es újság adataival összevetésben a vizsgálat rámutat a társadalmi változás intenzitására is.” (részlet Fabó Edit: A párkapcsolatok létrejöttének feltételei a Monarchiabeli sajtóforrásokban című tanulmányából) Ezekből a hirdetésekből szemezgetünk szilveszteri műsorunkban. A szövegeket válogatta: Fabó Edit Közreműködők: Frankó Emília, Horányi Károly, Szigeti Márton.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról. A műsor első felében folytatjuk a beszélgetést Wesselényi Polixénáról a műsor második részében pedig bemutatjuk Tutsek Anna írónőt, életét és utazásait.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Majthényi Flóra, író, költőnőről.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Bulyovszky Lilla, színésznőről.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Kunst Irén misszionáriusról.

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Molnár Mária, misszionáriusról.

Beszélgetés Petrányi Ilona, irodalomtörténésszel, Bohuniczky Szefi, írónőről, a két háború közötti időszak irodalmi életéről.

Beszélgetés Szőnyi Éva, a Corvinus Egyetem Kutatókönyvtárának vezetőjéel, női könyvtárosokról, György Erzsébet és Csontosi János könyvtáros házaspár életéről.