Dobszerda

Miért tartja őszinte szobornak a Postapalota előtt álló rettenetes Aranyszarvast és miért érzi úgy, hogy Henri Matisse a Szépművészetiben ellenszélbe került, hogy mi lehet a kollektív bölcsesség haszna egy szentendrei Vajda Lajos kiállításon, meg hogy milyen torzuláson esett át az eltelt évtizedek során Munkácsy Mihály megítélése, mint ahogyan Szinyei Merse Pálé is, s hogy miért vesztes az egyik művész és miért nyertes a másik. Sok - sok hasonló kérdés merült fel P. Szücs Julianna művészettörténészben, művészeti íróban, amelyek az elmúlt öt év magyarországi kiállításain jutottak eszébe.

Demszky Gábor akkori társaként nemcsak a demokratikus ellenzék munkáját, hanem annak minden kockázatát is vállalta már egészen fiatalon. Szamizdat szerkesztése, rendőri megfigyelés, házkutatások és folyamatos zaklatás közepette éltek – Demszkyt pedig többször véresre verték. Mégsem hátráltak meg: tudták, hogy ha egyszer kimondták az igazságot, nincs visszaút. Hodosán Róza egy Fekete Doboz által készített film egyik szereplőjeként emlékszik vissza '56 70-ik évfordulóján a 30-ik évforduló viszontagságaira. A Dobszerdában  Hodosán Róza a vendég.

„Pályázatunk célja, hogy Új Színház néven egy minden elemében új intézményt hozzunk létre: olyan állami fenntartású, kortárs előadó-művészeti központot, amely a magas művészeti színvonalat társadalmi felelősséggel, közösségi részvétellel és új intézményi működésmóddal kapcsolja össze.”- áll a 2018 óta családjával Franciaországban élő Schilling Árpád Erős Balázzsal közösen beadott igazgatói pályázatában, amellyel egyfajta hazatérési kísérletet és politikai-kulturális állásfoglalást is vállal. A Dobszerda vendége Schilling Árpád.

„A politika nem erőszakolhat ideológiai elvárásokat a művészekre, és nem határozhatja meg, mit tekint művészetnek!” A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia nyilatkozata, amelyet eddig már 52 vezető művész írt alá, követeli a kulturális finanszírozás teljes átalakítását és az MMA, a kiváltságos, közhatalmi szerepének megszüntetését. Vajon elhozza-e a kormányváltás a várva várt demokratikus fordulatot, vagy a politika továbbra is fenntartja a NER által kialakított igazságtalan rendszert? Egyebek mellett ezt is megkérdeztük a kiáltvány egyik aláírójától, Csomay Zsófia Ybl-díjas építészmérnöktől.

A legkülönösebb regény, ami ´56-ról és következményeiről szól, egy hároméves ember szenzuális tudatával - így jellemezte Nádas Péter Christina Viragh Unstette Leute -Ingatag emberek című művét. A Rómában élő svájci írónő, aki hétéves korában, 1960-ban hagyta el szüleivel Magyarországot,  Nádas regényei mellett Szerb Antal, Krúdy, Márai és Kertész Imre fordítójaként is ismert. Nádas Péter Párhuzamosok történetek-jéért, illetve annak német fordításáért az íróval együtt kapta a híres német  Brücke  Berlin díjat.  Az idei budapesti Könyvfesztivál  és egyúttal a Dobszerda vendége Christina Viragh.

A minősített Iratok, vagyis egyszerűbb nevükön az ügynökakták nyilvánossá tételét is felügyelő bizottság frissen kinevezett elnöke, Rainer M. János  történész, akadémikus, az 56-os Intézet  kuratóriumi elnöke lesz a Dobszerda vendége, akitől megkérdezem, hogy mit élt át április 12-én, hogy szerinte van-e esély a Magyarországon eddig oly sok sebből vérző emlékezetpolitika megváltoztatásának, hogy mit tenne a Terror házával, és visszaállítható-e az 56-os Intézet, s hogy milyen lenne szerinte az 56-os forradalom 70-ik évfordulójának méltó  megünneplése. Rainer M.Jánossal várom Önöket a Dobszerdában.

"Hajózni kell, élni nem kell",  "Minél kevesebb karácsonyt" , "Elmész, visszajössz, sose halsz meg"- egy trilógia címeit soroltam, ezek mindegyike rendhagyó krimi, amelyek közül a legújabbért nyerte az idei Esterházy irodalmi díjat Bognár Péter költő, író,  nyelvész, irodalomtörténész. A zsűri nevében Margócsy István úgy fogalmazott, hogy Bognár Péter "parodisztikus hajlama nagyszabású, karneváli panorámát fog át: a pikareszk jellegű kalandozásokat klasszikus értelemben vett párhuzamos történetekként mutatja be. Bognár Péter volt a Dobszerda vendége.

Bőrös műhelynek indult  a kétezres évek elején, de nagyon gyorsan vált belőle a kultúra legnemesebb értelemben vett törzshelye. Nincsen olyan művészeti műfaj amelynek ne adna helyet a kis budai utcában található alaksori klub, mindenki imádott Nyitott Műhelye. Most, 25 év után ijesztő híreket hallunk a HELY jövőjéről. A Dobszerda vendége a Műhely életre hívója és fenntartója Finta László.

A kilencvenes évek első felében született Levél nővéremnek 2 lemezén Cseh Tamás, Bereményi Géza és Másik János így fogalmaz: "Egykor a szabadság hiányzott, '94-ben az emberség, egykor cenzúra működött, most az üzleti érdek cenzúráz. De vajon miért hallottunk sokkal kevesebbet Másik Jánosról, mint két társáról, Tamásról és Gézáról? A Cseh Tamás dalokon kívül, még mi mindenről híres Másik János? Ezeket a kérdéseket is feltettük neki és évek óta hű muzsikus társának és szerelmének, Vörös Eszternek. Ezúttal kettős portrét hallhattak a Dobszerdában.

15 évvel ezelőtt két megszállott fiú rájött, hogy az irodalom szexi. Erre persze nem csak ők jöttek rá, de arra igen, hogy  a jó kortárs irodalom köré érdemes egy egészen új felfogású fesztivált szervezni. Bevonni a kultúra szinte minden területét a tánctól, a színházon át a pszicho-drámáig és persze a zenéig. És nem csak a műfajok sokféleségére koncentráltak, hanem az izgalmas helyszínek kiválasztására is. Mára már évente négyszer csődül össze az olvasásért rajongók egyre nagyobb tábora. Mi lehet a titok, erről kérdeztük a salföldi pajta kertjében a Margó egyik kitalálóját, Valuska Lászlót.