Demokrácia MOST! - civilradio.net

VISSZA A TERMÉSZETNEK! Nem elírás, nem a Rousseau-tól átvett idézet elhibázott leírása a cím. A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában készült beszélgetés „a természet alapú megoldásokról” éppen egy új üzenet esélyeit keresi: tudjuk-e visszaADNI a természetnek, amit oktalanul, mindenféle haszon keresése közben elvettünk. A vendégünk Szigeti Ferenc geográfus, környezetvédelemmel és városfejlesztéssel (is) foglalkozó szakember azokról a példákról és „példátlanságokról” mesél, amelyek a mindennapihoz képest egy másféle környezeti szemléletet jeleznek. Ahogy azzal a céllal alakítanak ki és őriznek meg élőhelyeket, hogy a biodiverzitást megőrizzük. Tarvágások helyett „örök erdőgazdálkodást” És ezeknek nem csak természeti, de a társadalmi jelentősége is igen jelentős. A városi parkokban, az ottani zöldfoltokban a vadvirágos rét, az újszerű faültetési rendszerek, a beporzók védelme – egyszerre klímavédelem és ökológiai haszon. Egy kultúrának és ahhoz kapcsolódó kommunikációnak a megváltoztatására külföldön, de idehaza is már több városban is van gyakorlat. Az egyórás beszélgetés házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A finn iskolarendszerről sokat hallani, mi is erről kezdtük beszélgetésünket jó pár hete a Civil Rádió délutáni magazinjában Tuba Orsolyával. A FINMINTA című kezdeményezés alapítójától akkor megtudtuk, hogy az ottani oktatási rendszert – az általános iskolától az egyetemekig ismeri és népszerűsíti mind jobban Magyarországon is. Finnországban a mesterképzést követően éppen a doktori iskolára készül, s közben a Finn Oktatáskutató Intézetben dolgozik. A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában ezúttal közel egy órát beszélgettünk, s igyekezett megértetni mi a különös és a sajátos az ottani iskolarendszerben, meg persze azt is kerestük, mi a titka az ezt befogadó finn társadalom egészének. „Az iskolában – mint intézményben, meg a tanárokban való feltétlen bizalom mellé harmadikként a diákokban, a tanulókban való bizalom – meséli szenvedélyesen -, ami felszabadító és ami ’előhozza’ a demokráciát”. Paolo Freirére kerül a szó (Az elnyomottak pedagógiája c. műve magyarul is elérhető), aki szerint éppen, hogy egyenlőnek kell legyenek a tanulásban résztvevők, már csak azért is, mert a tanár is tanul, amikor tanít. Fenntartani a párbeszédet - az aktív részvétel az iskolai viszonylatban is fontos - említi Orsi; kiemeli a kiscsoportos tanulást, amelyben felfedezhetik a tanulók egymást és önmagukat – hogy megtapasztalhatják tudunk akkor is agyüttműködni, ha amúgy sok mindenben mások vagyunk… Szó esik még a demokrácia beágyazottságáról, a finnországi önkormányzatok és a lokalitás jelentőségéről, a könyvtárak kiemelt szerepéről, amelyeknek már régen nem a könyvek kölcsönzése pusztán a kiemelt feladata, hanem ezek a helyek - más társadalmi intézményekkel együtt - a diskurzus tereivé válnak. Így térünk vissza a közbizalom jelentőségéhez, a részvételhez és a helyi cselekvés fontosságához. A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Péterfi Ferenc interjúja Tuba Orsolyával.

Egy ISKOLA-FELÉPÍTÉSE A műsor során egy komoly-zenei iskolai programot felépítő szakmai folyamatnak és a rendelkezésére átalakított - megújított iskolaépületnek a felépítéséről beszélgetünk. A helynek az izgalmas szakmai-pedagógiai programját építette fel Makovecz Pál igazgató kollégáival, s hozzájuk szervesen kapcsolódott Csernyus Lőrinc Ybl díjas építész és munkatársa, az új Szent István Zeneház programját szolgáló épületet megtervezve - kivitelezve. Ők a műsorunk vendégei. Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A fővárosból – éppen érkező második gyerekükkel – a faluba költözve fontosnak tartotta, hogy a megismerésen túl, beilleszkedjen a természeti környezetbe és a zsákfalu közösségébe is. Éppen egy szélesebb, idővel egyesületté formálódó összefogás volt kialakulóban, amely elindult az önkormányzati választásokon. A 2097 csoport (ez lett a szervezet neve) nyerte Pilisborosjenőn az összes önkormányzati helyet, s az előző vezetéstől egy hatalmas adósságot örökölve kezdték a működésüket, úgy, hogy vendégünk, a jelentős civil szervezeti tapasztalatokkal rendelkező Tömöri Balázs lett az új polgármester. Újfajta, helyi nyilvánosságot építve, sokféle helyi párbeszédet elindítva dolgoznak a faluban. Erről a folyamatról - s arról a megegyezésről, hogy a település határán lévő falutáblánál a csapatból mindenki rakja le a pártpolitikát - beszélgetünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Tömöri Balázzsal. Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Egy új – Amerikában, Nyugat-Európában már hagyományossá vált és mind sikeresebb – civil - közösségi szerveződési forma a közösségi alapítvány. Podcatunkban bemutatjuk a GYÖKEREK ÉS SZÁRNYAK ALAPÍTVÁNYt, annak a Közös Alapon című programját, amely ilyen szerveződések hazai kifejlesztését, megalapítását tekinti missziójának, a civilek felkészítésével, műhelymunkákkal és induló anyagi támogatások odaítélésével. A Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Scsaurszki Tamás, ennek a fejlesztő szervezetnek az egyik alapító vezetője mutatja be hogyan segíthetik helyi szinten az ilyen alapítványok a helyi kezdeményezéseket, s hogyan juthatnak a munkájukhoz szüksége forrásokhoz a saját lokalitásukból. A második beszélgetésben Hunyadi Zsuzsa beszél a KÉTKER KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY szomszédsági programjáról. „Valójában a közös programok szervezése során jöttek rá, hogy mennyi erőforrással rendelkeznek önmaguk is”. Az EGRI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYnak a „Boldog utca” elnevezésű szomszédsági programját – pályázatát ismerjük meg Rakusz Mártától. A PÉCSI KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY – e szervezetek „szokásos” forrásteremtő és elosztó munkája mellet - bemutatja a Pécsi Civil Selfi fantázia nevű új programjukat, amely a város civil erőforrásainak a feltárását célozza, egy komplex városmonitor program kereteiben. Erről Tistyán László szociológus, a szervezet alapítója beszél. Az interjúkat Dudok Dávid és Péterfi Ferenc készítették a Civil Rádióban. 

A Civil Rádióban készült 3 beszélgetés, melyeknek közös jellemzője, hogy a Balaton veszélyeztetettségére és megmentésére irányulnak. Az első a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének nevében, a koalíció egyik képviselője a Balaton ökológiai jelentőségét emeli ki és petíciót indít, felhívva bennünket a tó megmentésére. (Dudok Dávid és Péterfi Ferenc interjúja Tarróné Gyarmathy Andreával.) A másodikban Elekes Irén Borbála állandó balatoni rovatában Sallee-Kereszturi Barbara humánökológust faggatja arról, hogyan lehet a globális klímaváltozás idején egy térséget érdekeltté (cselekvővé) tenni a saját ökológiai-, gazdasági- és társadalmi jóllétében. A harmadik interjúban (riporter Péterfi Ferenc) a K-Monitor egyik programvezetőjével Pósfai Istvánnal beszélgetve részben megismerhetjük a kormányközeli üzleti körök állami támogatással segített terjeszkedésének eseteit, a természetkárosító nagyberuházásokat és az ellenük tiltakozó civil csoportokat, valamint ennek az elitnek a személyes rátelepedését a tóra.

Gosztonyi Gábor a vendégünk, aki honlapján önmagát fotográfusnak és világjárónak titulálja. Ám egy rádiós beszélgetésben nem tudjuk megmutatni a képeit, hát szóban faggatjuk. Az országról, a kultúráról, az emberek egymáshoz való viszonyáról. Arról, hogy a szegénység és a boldogság nem összeegyeztethetetlen fogalmak, és bár az idegenvezető szerint „Kenya a szafarikról szól”, de ők – a kint dolgozó feleségével ott töltött közel 4 évet – nem erre (vagy nem csak erre), de sokkal inkább a társadalomra, az ottani életre, az emberekre voltak kíváncsiak. Bővebben az országban és főként a fővárosban Nairobiban található hatalmas nyomornegyedek életéről. Szeptemberben Gábornak fotókiállítása is lesz Budapesten, de érdeklődők azelőtt és azután is megtalálják a rendezett fotókat (és persze a Gábor részletesebb nacionáléját is) a weboldalán. https://www.gosztonyigabor.hu/ A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Sain Mátyás és Péterfi Ferenc beszélgettünk – mint egy kávéházi asztal körül: Kenyáról, az ottani életről, perspektívákról, közösségekről. A háttérben egy kis kenyai zenével.

Az alulról kezdeményezett változások, a rendszerváltás körüli civil társadalom kiépülése, a társadalmi mozgalmak jelentősége és esélye, önkormányzásban a civilek lehetséges hatalma – egyebek között ezekről beszélgettünk egy közelmúltbeli konferencia kapcsán a Civil Rádió Demokrácia MOST! műsorában Udvarhelyi Tesszával. A konferencia a Közélet Iskolájának és a CEU-nak a szervezésében jött létre, s ennek Tessza az egyik főszervezője volt. Hogyan lehetséges „lépték ugrás” az egyébként nagyon fontos lokális civil tevékenységekhez akár kapcsolódva? A „Képzeleti munka” jelentősége, tehát, hogy van-e erőnk és bátorságunk elképzelni esetenként egy másik lehetségest. Azaz elhisszük-e, hogy a változásnak kezdeményezői, vagy résztvevői lehetünk. „Narratíva építés” – amit a gyakori diskurzusok erősíthetnek meg. Zárójelben említés történt a közelmúltban elindult mozgalomtörténeti adatbázisról a Küzdelmeink története című projektről is. (Elérhető: mozgalmak.hu ) Ezekről (is) szó esik a beszélgetésben, amelynek házigazdái Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

Az állam helyett az önkormányzatok és a civilek igyekeznek elsősorban fékezni a válságot – írja a szakmai anyag, amelyről Vankó Lilivel és László Johannával beszélgetünk a Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában. A Habitat, amely egy amerikai hátterű világhálózat, magyarországi munkájának jellemzője – erről a Civil Rádióban többször tudósítottunk –, hogy terepi fejlesztőmunkával, a lakhatás gyakorlati problémájával rendszeresen szembesülve, de azzal párhuzamosan alapos elméleti munkát is végez, s ezekből rendszeres szakpolitikai ajánlások, éves jelentések születnek. A mostani beszélgetésben a TÁMASZ programjukról és az ÚJPEST Kapuja című térség- és városmegújítási programjuk kerül elsősorban előtérbe. Ezek valójában modell programok, forrásaik korlátozottsága, de eredeti küldetésük szerint is különféle szakmai tapasztalatokkal igyekeznek a döntéshozók és a szociális szervezetek számára új megoldásokat kínálni. Szóba kerül, hogy a civil szervezetek sajátossága, hogy egyes projektekkel főként gyors jelzéseket, szakmai innovációkat tudnak nyújtani, de  nem lehet projektekkel például a lakhatási kérdéseket sem megoldani; a folyamatossá váló szolgáltatás ezekben az ügyekben az állam és az önkormányzatok részéről kellene megszerveződjön. Arról is szó esik a beszélgetésben, hogy a hatalmi-politikai szervezetek mennyire megnehezítik, átpolitizálják a szakmai kérdéseket a szociális területen IS. Példa hangzik el arról, hogy egy cikluson átívelő programban milyen zavarok keletkeznek, amikor választási időszakok miatt politikai váltásokat kell elviselnie egy szakmai folyamatnak. Házigazdák Péterfi Ferenc és Sain Mátyás

A gyermekek oktatáshoz - de még inkább a jó iskolához való valódi hozzáféréséért indítottak közös programot a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) szervezetei EDUA címmel. Az ukrajnai menekültek között nagyon sok gyerek van, akiknek segítése, az oktatásba való beilleszkedésének a támogatására szakpolitikai ajánlás készült, továbbá egy honlapot szerkesztettek. Az uainfo.hu honlapon a témában elérhető információkat adják közre az érintettek, az érkező családok számára. A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Csordás Anett a CKA közösségszervezője és Ercse Kriszta oktatáskutató, a CKP szakembere voltak a beszélgetőtársaink. Az ukrán menekülthelyzet egyrészt erőteljesen megmutatta a menekültügy és főként az iskolás gyerekkel rendelkező családok befogadásának, az állami rendszerbe való segítésének lehetetlenségeit. De arra is rávilágított, hogy általában is mennyire hiányzik a személyre szabott iskolai rendszer, s azok a szerepelők, akik a pedagógus és a gyerekek, valamint a szülők életét segítenék mindenféle olyan helyzetben, ahol "rásegítésre", iskolai asszisztensekre, tapasztalati szakértőkre és más szakemberekre lenne szükség az iskolák világában a sikeres beilleszkedéshez. Házigazdák: Péterfi Ferenc és Sain Mátyás