Ame Panzh

Közel egy éves szünet után visszatér az Ame Panzh ötösfogata, és kibeszélőnkben a család folyamatosan változó értelmezési kereteire reflektálunk. Egyszülős, szivárvány és mozaik - bármennyire is igyekszik a regnáló hatalom az egyházakkal karöltve kisajátítani a család fogalmát, mindennapjainkban egyre többször találkozunk a “hagyományos”, nukleáris családoktól eltérő családmodellekkel. De hogyan lett az etalon a két, közjogi értelemben házas szülőből és gyermekeikből álló hagyományos család a nyugati világban? Hogyan illeszkednek ebbe a modellbe a roma közösségek családi kapcsolatai? Aktuális adásunkban lesz szó továbbá intergenerációs traumákról, a roma családok sztereotipikus reprezentációjáról, roma gyerekekről az ellátórendszerben, de szokásunkhoz híven lmbtq témákat is hozunk, mint például reflexiókat a “A család az család” kampányra és a coming out kérdéskörére, személyes tapasztalatokra építve. Tartsatok választott kiscsaládunkkal most is! Bara, a kommunikátor Bogi, a motor Joci, a szókimondó Judit, a civil Laci, a kreatív. Web: baxtale.tv

Adásról-adásra igyekszünk idehaza félre-vagy egyáltalán nem értelmezett kifejezésekkel előrukkolni, így került korábbi adásainkban tágabb kontextusba például a diverzitás, integráció és inklúzió fogalma. Ezúttal egy távoli, a magyar kultúrától és történelemtől elidegenítve tárgyalt jelenséggel foglalkozunk: a kolonizáció - dekolonizáció viszonyát, országunkra, sőt, egész földrészünkre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Habár Magyarország nem gyarmatosítóként vonult be a történelembe, mégis nagyban meghatározza a gondolkodásunkat és értékrendünket a kapitalista társadalom alapjául szolgáló kolonialista szemlélet. Aktuális adásunkban szó lesz a nyugat-európai államok gyarmatosító és kizsákmányoló politikáinak mai napig érezhető következményeiről, ezeket a megszokott módon személyes reflexiókkal illusztráljuk és magyarázzuk majd el. Kitérünk arra is, hogyan képzelhető el a roma mozgalom céljaként a dekolonizáció megismerése és megvalósítása, miért van ennek különös szerepe a roma közösségek jövője tekintetében. Ha kíváncsi vagy, kiket érint Európában a belső kolonizáció (na jó, eláruljuk, a romákat), mit jelent a poszt-és neokolonizáció a gyakorlatban, hogyan és miért lett fehérközpontú a történelem, mit takar a kulturális kisajátítás és milyen szerepet tölt be az egyház a gyarmatosításban, most is a képernyő előtt a helyed. Napjainkban a dekolonizációt egyre több roma gondolkodó, művész is felhasználja a munkájának keretezésére, nem véletlenül, ezért zárásképp roma dekolonizációs projekteket is bemutatunk. Tartsatok velünk! A téma meghódítói ezúttal: Anna, az empatikus Joci, a szókimondó Marina, a feminista Tibi, a provokátor Moderál Bogi, a motor. Web: baxtale.tv/amepanzh

Egy hosszú, forró nyári szünet után visszatér az Ame Panzh mindenki képernyőjére, hogy újabb izgalmas dzsungelkalandra invitáljunk titeket. Van belőle fekete, fusi és köz, idény és napszámos. Vajon mi lehet? Jól sejtitek, következő érintetlen egzotikus témánk a szezon első adásában a munka világa, azon belül is a roma emberek munkaerőpiaci helyzete lesz. Kiútprogram, Út a munkába, Nő az esély - a romák foglalkoztatásának elősegítését célzó programok hangzatos címei ezek az elmúlt néhány évből. Az alapkoncepció közös: a valamilyen munka jobb, mint a semmilyen. Segély helyett munka, vagy valami hasonló. De tényleg segítenek ezek a programok hosszú távon, szélesebb tömegeknek vagy csak a meritokrácia - érdemuralom magasztos elméletének érvényesítése a cél? Beszélünk majd természetesen a sikeres és csupán annak vélt munkaerőpiaci eszközök bevetéséről, szóba kerül a közmunka, a hiányzó aktív eszközök, úgy mint a pályaorientáció, de lesz szó a túlélésért folytatott munkákról, amelyek ellenőrzése és szankcionálása felett a “hanyatló nyugat” sok esetben szemet huny, míg nálunk szabálysértéssel jutalmazzák a szegények erőfeszítéseit. Szokásunkhoz híven a roma nők helyzetével is foglalkozunk majd, végül pedig elképzelünk egy olyan világot, melyben a méltányos munka kerül főszerepbe a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci színjátékában. Tartsatok velünk ezúttal is. A beszélgetésben részt vesz: Joci, a szókimondó Judit, a civil Laci, a kreatív Niki, a kapcsolatépítő. Moderál: Bogi, a motor. baxtale.tv/amepanzh

Megpihentünk ugyan, de ez még nem a vakáció ideje az Ame Panzh számára. Legújabb adásunkban egy személyes, sokunk gyerekkorához és családi emlékeihez köthető társadalmi fenoména, a jogellenes elkülönítés témájával foglalkozunk. A separate but equal (elkülönítve, de egyenlően) doktrínája a magyar közéletben is visszacsengett néhány évvel ezelőtt. Tegye fel a kezét, aki hallotta már Balog Zoltán egykori Emberi Erőforrás Miniszter fejéből és szájából kipattant ‘szeretetteljes szegregáció’ kifejezést! Ha eddig bizonytalan voltál, mit jelent és miért problematikus a szabad iskolaválasztás és a tankötelezettségi korhatár leszállítása, most képbe hozunk. Tudtad, hogy míg 2007-ben mintegy 270 olyan iskola működött az országban, ahol a gyerekek több mint 50 %-a volt roma, 2015-re ezen szegregált intézményeknek a száma már a 350-hez közelített? A csütörtöki adásban saját munkatapasztalatainkból (is) merítkezve mesélünk majd a roma gyerekek módszeres fogyatékossá minősítéséről, az egyházi iskolák financiális privilégiumáról és “fehérmentő” tendenciáiról, és megosztjuk veletek a saját “élettapasztalatunkat” is. Természetesen szó lesz megoldásokról is, például a cigány családokkal, gyerekekkel kapcsolatos híradások szükséges irányváltásáról, deszegregációs gyakorlatokról és az avítt magyar oktatási módszerek megújításáról. Tartsatok velünk ezen a rögös úton, ígérjük, hogy nem ígérünk semmit. Aki a szócsövünk lesz ezúttal: Judit, Joci, Laci, Zsolti. Moderál Bogi.

Biztosan többen ismeritek a cigány himnuszt és a zászlót (kék-zöld alapon egy 16 fogas kerék) de az már kevésbé köztudott, hogy hogyan és mikor döntöttek ezeknek a jelképeknek a használatáról. 1971. április 8-án az Első Roma Világkongresszus résztvevői választották meg a roma közösségeket egyesítő szimbólumokat, a több mint 10 milliós európai roma közösség öntudatra hívásához ez azonban kevésnek bizonyult.  1990 óta április 8-át Nemzetközi Roma napként tartják számon, ebből az alkalomból mi is összegyűlünk, hogy a roma történelemmel kapcsolatos eddig nem vizsgált, de legfőképpen hangosan ki nem mondott összefüggésekről, ellentmondásokról beszéljünk.  Mit jelent számunkra az első világkongresszus, mint történelmi esemény, funkcionálhat-e mesterséges köldökzsinórként egy 50 éve született megállapodás? Mit takar a “roma történelem”, kell-e nekünk eredettörténet, ki írta/írja a történetünket és kinek kellene?   Korszakonként, a vándorlás kontextusától kezdődően a Kádár-korszakig vizsgáljuk majd, mit tettek bele, de leginkább hagytak ki a történelemkönyvekből, és azt is eláruljuk, hogy szerintünk milyen viszonylatok kiemelése lenne létfontosságú ahhoz, hogy ne csak egy-egy elszigetelt roma történelmi alakról szerezzünk tudomást, hanem a cigányok történetét és jelenlegi helyzetét a tágabb magyar és európai történelmi - kulturális szempontból is megérthessük.   Mítoszok, középkori szöveges emlékek, asszimilációs politikák, fekete igazolványok és történelem-lobbi. Ha úgy érzed, szükséged van egy roma történelem felzárkóztatóra, itt az ideje, hogy felülj a fekete vonatunkra. A vágány mellett kérjük vigyázzanak!  A mozdonyt igazgatja: Bogi, a motor Joci, a szókimondó Juli, a különutas Laci, a kreatív Niki, a kapcsolatépítő.   Blog: baxtale.tv/amepanzh

Talán eddig jól titkoltuk, de most már lerántjuk a leplet: az Ame Panzh összes tagja kapcsolódik vagy kapcsolódott civil szervezetekhez, különböző minőségben, az önkéntességtől a projektmenedzseren át a szervezetvezetői szerepig. A téma égető aktualitása miatt úgy döntöttünk, hogy a soron következő adásunkban kitárgyaljuk a roma civil szervezetek munkájával kapcsolatos legérdekesebb kérdéseket és tapasztalataink alapján felvázoljuk, milyen rendszerszintű hátrányokkal küzdenek ezek a közösségi kezdeményezések. Ha azt gondolnátok, hogy a rendszerszintű, intézményes rasszizmus a civil szférában és a forráselosztási stratégiában ismeretlen fogalom, meg fogtok lepődni a szavainkon. Színpadra rángatjuk érveinket és ötleteinket a pro-roma és roma szervezetek közötti együttműködés ideális feltételeit illetően. Majd leszállunk a földre és megosztjuk a realisztikus élményeinket is. Ha érdekel, hogy mivé változtatta a roma civil szférát a több évtizedes neoliberális projekt alapú támogatási rendszer és izgat a kérdés, hogy kinek érdeke - de leginkább kinek nem -, hogy erős érdekérvényesítő roma civil hálózat alakuljon ki, a képernyő előtt a helyed most csütörtökön is. Kulcsszavaink: etnobiznisz, tanodák, roma felzárkóztatás és Soros György! Mi már nagyon várjuk! A beszélgetésben részt vesz: Heni, a diplomata; Joci, a szókimondó; Judit, civil; Laci, a kreatív. Moderál Bogi, a motor. Blog: baxtale.tv/amepanzh

Lassan beköszönt a tavasz és vele együtt a virágcsokros ünnepek sora is elkezdődik. Habár sajnos Magyarországon még nem piros betűs ünnep, az Ame Panzh naptárában kiemelt helyet kapott március 8-a, hiszen egy anti-rasszista queer-feminista csoportként definiáljuk magunkat. Szeretjük a virágot meg a bonbont is, de nekünk más eszközeink vannak az ünneplésre, a nőnapi adásban eddig nem feszegetett aspektusokból tárjuk elétek a roma feminizmus ideáit. Miután megfőztük a húslevest és kisuvickoltuk a lakást, feltűzött hajjal, nagyszoknyában az uraink társaságában leülünk a képernyők elé és beszélünk nektek a legféltettebb titkainkról. Tisztázzuk a feminizmussal kapcsolatos alapfogalmakat, bemutatunk roma hősnőket, akiket tisztelünk és akikről valószínűleg még soha nem hallottatok, és beszélünk majd roma nőjogi és esélyegyenlőségi törekvésekről is. Szokásunkhoz híven, szétzúzunk pár mítoszt, ezúttal azokat, amelyek a roma nőkkel kapcsolatban keringenek a közbeszédben. A roma nők tényleg külön asztalnál ülnek a vacsoránál? Léteznek a hagyományokra büszke roma feministák? És roma feminista férfiak? Mit kellene tenniük a fehér feministáknak, hogy a roma nőtársaik véleményét is kihangosítsák? Rendhagyó módon csak csajok beszélgetnek vasárnap, de megsúgjuk, lesz nőnapra egy ‘férfias’ ajándékunk is nektek. Tartsatok velünk! Vár titeket: Anna, az empatikus Bara, a kommunikátor Judit, a civil Marina, a feminista Moderál: Bogi, a motor. Ame Panzh Blog: baxtale.tv/amepanzh

A tavalyi év elejétől állandó terítéken van a mentális egészségünk. Az életünk minden szegmensére kiható járványügyi korlátozások sokat rontottak mind a magánéleti, mind a munkahelyi érzelmi jóllétünkön. A depresszió, szorongás és kiégés már nem csak a “kényeskedők” betegségei: a kutatások szerint jelentősen érintenek minket a karanténban, melynek beláthatatlan következményei lesznek a tömeges oltások után is. Hirtelen a 10 (vagy már csak 9?) millió lélekgyógyász országa lettünk, boldog-boldogtalan arról beszél, hogy milyen mentális megpróbáltatásokon ment keresztül és milyen trükkökkel segítette ki magát, vagy a hozzá közel állót a mélységes mély veremből. Ehhez a hullámhoz csatlakozik ezen a héten az Ame Panzh, ugyanis a soron következő adásban azt elemezzük ki, hogy a kisebbséghez tartozó egyéneknek az általánosan előforduló pszichológiai nehézségeken és zavarokon túl milyen extra buktatókkal kell esetlegesen szembenézniük. Hogyan érzi magát egy szegénysoron született és/vagy szegregált intézményben oktatott, majd a felsőoktatásig eljutó fiatal roma felnőtt? Milyen hatással van rá, hogy folyamatosan a “te kitörtél” skatulyába helyezik, mint “fajtája díszpéldányát” és lépten-nyomon a kapcsolt elvárásoknak kell megfelelnie? Milyen pszichológiai vetületei vannak a szegénységnek, vagy más szóval mit értünk a szegénység pszichológiáján? Milyen eszközökhöz nyúlhatunk, ha a pozitív pszichológia vagy a kapitalista meditációs termékek már nem segítenek? Segítettek ezek valaha is? Tartsatok velünk most csütörtökön is, igazi lelki felüdülés lesz, megígérjük. Aki a díványon kibeszél: Judit, a civil Joci, a szókimondó Laci, a kreatív Niki, a kapcsolatépítő. A moderátor ezúttal is Bogi, a motor. Ame Panzh Blog: baxtale.tv/amepanzh

“Svéd cserediákok”, “mexikóiak”, “rézbőrűek” – tudjuk, hogy ezek a jelzők burkoltan a cigányokra utalnak a Facebook hírek sokak által gyűlölt (vagy épp imádott:) kommentszekciójában. Csak 2021 első hónapjában tömegesen találkozhattunk velük különböző események kapcsán, legyen az az új év első napján megszületett, történetesen roma baba vagy egy budapesti késelés híre. Míg szélsőjobbos ideák vagy álhírek futótűzként terjednek a világon a közösségi média platformokon keresztül, addig a baloldali digitális szerveződés még mindig csak gyerekcipőben jár. Mik ennek az okai? Meddig tart a véleményszabadság, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd? Mi a közösségi média platformok szerepe a gyűlöletbeszéd megakadályozásában, és hogy teljesítenek ebben? Mit tehetünk mi egyéni szinten, hogy fellépjünk a szélsőséges beszéd ellen? Ezeket a kérdéseket vizsgálják az Ame Panzh tagjai évadnyitó adásukban, melyet rendhagyóan partnerségben a Romaversitas Alapítvánnyal szervezünk. Támogatja az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Polgárság programja. Résztvevők: Joci, a szókimondó Judit, a civil Laci, a kreatív Niki, a kapcsolatépítő. Moderál Bogi, a motor. Támogatja az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Polgárság programja. Új adások élőben: facebook.com/TVBaxtale Elindult a blogunk: baxtale.tv/amepanzh 

December 10-én ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 72. évfordulóját, ebből az alkalomból az Ame Panzh szezonzáró kibeszélőjében a kirekesztés legmélyebb bugyrába nyúl és szőröstül-bőröstül kibeszéli a bőrszín alapú megkülönböztetést. Rasszjegyek és pigmentáció, árnyalatok, amelyektől már gyerekkorunktól kezdve ódzkodunk. ‘Kormos’, ‘bokszos’, ‘feka’. Ugye mindannyian tudjuk, kikre szokták használni ezeket jelzőket. De elgondolkodtunk valaha is, hogyan érezhetnek a bőrszínükkel kapcsolatban azok az embertársaink, akiket így ‘becéznek’? Elnyomás-e a bőrszínre tett gúnyos megjegyzés, honnan ered a bőrszín alapú értékrendszer, hogyan hatott ez a társadalmi dinamikákra és hol állunk most ebben a folyamatban? Mitől látnak minket cigányoknak? Csak a pigmentszám számít, vagy komplexebb kérdés ez? A bőrszín vajon tényleg lehet identitásképző hatású? Hogyan rekeszti ki a szépségipar, az eurocentrikus orvoslás vagy a filmvilág és média a sötétebb bőrűeket? Hogyan reflektálunk a kolorizmus jelenségére - a sötétebb bőrszín hátrányban részesítésére -  a családunkban vagy aktivista körökben? Semmiképpen sem hassüttetős évzáró beszélgetésünkre ezúttal is vár titeket a pecsenye barna minden árnyalatában tündöklő: Bara, a kommunikátor Judit, a civil Joci, a szókimondó Niki, a kapcsolatépítő. Moderál Bogi, a motor. facebook.com/TVBaxtale Web: https://magyar.baxtale.tv