Rákosi Viktor: A caracasi özvegy

A füredi szívhalászat ma is épp olyan, mint volt Vörösmarty. majd pedig Krúdy idejében. Az urak felveszik a szívdöglesztő és patetikus XIX. századi tekintetüket, a hölgyek pedig kivetik hálóikat könyörtelenül, úgy, ahogy azt csakis a Balatonnál lehet. Krúdy novelláját Mensáros László mondja el.

Jennyben van valami Jenny-szerűség. De csak annyira más, mint ahogy a teafajták különböznek egymástól. Végül is minden nő Jenny. A most következő Szerb Antal- novella főszemélye mégis Madelon, az eb. Papp Zoltán olvassa fel. Ó, ó…sőt ó! Angol kispolgárság!

Szégyen, ha elmegy és szégyen, ha marad. A kis cseléd, az Elíz, azaz Erzsébet, Erzsike nehéz sorsa az itt szereplő Petelei-novella témája. De gondolják-e, ez a világ elmúlt? Ilyen manapság nem történhetik meg?

A nők szeszélyesen, találomra főznek. Ahogy nincsenek híres női zeneszerzők, így nincsenek jó szakácsnők sem. A szakácsművészet a férfiaké, mondja Kosztolányi egyik novellahőse. Az oroszlánpaprikás akkor sem létezik, ha igaz a mondás: ahány ház, annyi szokás. Banner Zoltán mondja el a Szakács című novellát.

Fügedi Ákos nem alkuszik. És nem panaszkodik. Akkor sem, ha fiatal felesége halálra unja magát az itáliai nászúton. Hogy a szerző, Vértesi Arnold honnan merítette rossz tapasztalatait? Az csak az írói fantázia lehetett, hiszen ő maga a való életben boldog házasságban élt nála 22 évvel fiatalabb feleségével. Minden esetre, tanulságos történet következik.

A tengeri fürdő kizárólag tengerből és fürdőből áll. Mégis alkalmat ad egy ilyen kúra arra, hogy caracasi alkonzul váljék a Nefelejcs utcai lakosból. Kétfejű kék oroszlán, aranygombos uniformis és egy nagyon özvegy asszony a Rákosi Viktor-novella néhány lényeges elementuma, Lukács Sándor tolmácsolásában.

Egy gyönyörű-gyönyörű, borzalmas és végtelenül szomorú, igaz emlék Karinthy Frigyes tollából. A címe: Anyám. Balkai Géza mondja el a szöveget

A rossz gondolatok az ember nyikorgásai, amik a sörtől bizony elmúlnak. Kisimulnak. S akik a következő, Nagy Lajos-novellában isszák: a kalauz és a tapírnő, a panamakalapos jóképű, a dobozgyári csucsorító, és még sokan mások, hiszen oly jó ez az aranyszín hideg ital, hogy jobb, mint a friss levegő és a csillagos nyári éjszaka. Mámorodjanak Önök is!

Ki ne tudná, hogy Móricz Zsigmond Árvácska című regényének főhőse valóságos személy volt: Littkey Erzsébet, Csibe, akit az író úgy ismert meg, hogy megmentette a fiatal lányt, mikor az a Ferenc József-hídról a Dunába akart ugrani. Később lányává fogadta. Most íme, itt egy Csibe-történet, amelyet Harkányi Ödön olvas fel.

A nem-viszonyulás is viszonyulás. És a negatív is az. Az itt következő, kedves-kései Móra-írásból kiderül a szerző muzikalitás és még azon túl is sok minden, ami ma már kissé furcsán hathat a gyereknevelést és azon belül is a laisser-faire-t illetően. A szöveget Sinkovits Imre mondja el.