Vénusz Projekt

Miért érdemes legalább egy hónapra lemondani az alkoholról? Hogyan növelhetjük a száraz november sikerének esélyét? Mivel helyettesítik az alkoholt a Michelin-csillagos éttermekben, és hogy jön ide a fermentálás? Farkas Fruzsi, azaz The Green Sommelier az ország legjobb éttermeiben dolgozott borszakértők mellett, de az specialitása az alkoholmentes italok világa lett. Első könyve, a Buborékok forradalma azonban nem csak recepteket tartalmaz: Fruzsi kombucha és vízikefír mellett filozófiáról és mentalitásról is ír. A Vénusz Projekt vendégeként mesél arról, miért lett józan-kíváncsi, hogyan hódította meg a gasztronómiát a fermentálás, és vajon tényleg úri hóbort-e a kombucha. Beszélgetünk alkoholmentes párosításokról, egészségtudatosságról és arról is, hogyan tehetjük meg az első lépéseket egy alkoholmentesebb élet felé.

Hol van a spiritualitás helye a 21. században, és miért fontos a jó szemlélet? Hol van a spiritualitás és a wellness belépési küszöbe? Mit adhat az embernek egy közösség? Bánhegyi Flóra és Hanna a The Self Dive online tér, közösség és podcast alapítói és házigazdái. Ebben az epizódban beszéltünk többek között sportról, jógáról, boldogságról, boldogulásról és a Self Diveról, mint vállalkozás és mint közösségről.

Amerikában egy botrány miatt megváltozhat a béranyaságra vonatkozó szabályozás - ennek világszerte meglesz a következménye. A növekvő kereslet miatt más országokban folytatódik a béranyaság-boom, ami a nők számára jelenthet veszélyt. De miért mennek a szülők háborús Ukrajnába, és miért problematikus az, ha valaki béranyának áll? A Vénusz Projekt új sorozatában olyan kérdésekről, témákról vagy ügyekről beszélek, amik újságíróként, olvasóként foglalkoztatnak. Az első Elmélkedős epizódban a béranyaság kérdését járom körbe, részben angol nyelvű cikkek, részben a saját tapasztalataim alapján. Cikkek, amikre hivatkoztam: - https://www.nytimes.com/2022/03/12/world/europe/ukraine-surrogate-mothers-babies.html - https://www.wsj.com/us-news/los-angeles-california-surrogate-mansion-db28c8ab - https://www.newyorker.com/magazine/2026/02/16/the-babies-kept-in-a-mysterious-los-angeles-mansion - https://www.nytimes.com/2026/08/19/opinion/when-surrogacy-goes-wrong.html - https://www.thedial.world/articles/news/issue-24/ukraine-russia-war-surrogacy Ha tetszett ez a videó, vagy érdekelnek az témák, iratkozz fel a Vénusz Projekt csatornájára, kedved ezt a videót, oszd meg valakivel, akinek tetszene, és kövess a közösségi médián is!

Miért fontos a női politikai részvétel, de mit értünk félre a kvóták kapcsán? Mennyire van PTSD-ben, vagy nászúton a magyar nép és a Tisza kormány, és meddig tarthat a politikai érdeklődés? Miért kell figyelnünk arra, hogy ne alázzuk meg a férfiakat a közbeszédben, és egyébként mit csinál egy politikai elemző? A Vénusz Projekt legújabb epizódjának vendége Schultz Nóra független politikai elemző, akivel többek között a Jólvanezígy és a Törökülés műsorokban is találkozhattok. Nóra @elmelet_gyakorlat néven posztol közösségi médián, de rendszeresen oszt meg hosszabb tartalmakat YouTubeon és Substacken is.

A 2000-es években Magyarország igazi pornónagyhatalom volt, mégis tabutéma maradt a szexmunka. Kiara Lord is azért kezdett felnőttfilmes színésznőként dolgozni, mert egy ügynökség megkereste a közösségi médián - azonban ma már csak OnlyFansre tölt fel tartalmakat. Viszont most is őszintén és tabuk nélkül beszél a pornóról, a szexről és arról, hogy mit (nem) csinálna másképp. A közösségi média csatornáin többek között gyümölcsökről és könyvekről is posztol; online kurzusain pedig önbizalomról, nőiességről és randizásról ad tanácsokat. Tavaly a Farm VIP-ben, idén pedig a Nagy Ő-ben szerepelt, és ősszel jelenik majd meg a harmadik könyve is. A megújult Vénusz Projekt első epizódjában Kiara Lorddal többek között tabukról, magabiztosságról, sikerről és testképről is beszélgettünk. Ha tetszett az epizód, vagy érdekelnek a témák, amelyekről itt is beszélünk, kövesd a Vénusz Projekt podcastot a közösségi média felületein is, és küldd el ezt az epizódot valakinek, akinek tetszeni fog!

Láthattuk már A legjobb dolgokon bőgni kell író-főszereplőjeként, tartott már TED Talkot arról, miért érezzük nőként olyan gyakran azt, hogy túl „sokak” vagyunk, a valóság és a paródia határon mozgó Magyarország Kedvenc Műsora – Marika for Prezident cím sorozatában pedig friss közéleti eseményekre reflektál. Bármilyen szerepben is tűnik fel, Rainer-Micsinyei Nóra a közélet, a nemi szerepek és a társadalmi kérdések iránti érzékenységével tűnik ki, a humor helyett néha egészen komolyan. Nóra a saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor a pártpolitika beteszi a lábát a kultúrába: tanulmányait a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának színművész szakán kezdte, később a Színház és Filmművészeti Egyetemen folytatta – mindkét intézménynek ottléte alatt került az élére Vidnyánszky Attila. Ebben a Vénusz Projekt epizódban szó lesz arról, hogyan lett a „Marika for Prezident” generációs szatíra; mit jelent ma nőként színpadra állni – humorral vagy anélkül; mi az, amivel nem érdemes, és mi az, amivel korlátok nélkül szabad viccelni; vagy miért fontos, hogy sokak legyünk, ha egyszer ez az, ami elindíthatja a változást. De beszélünk a #Metoo mozgalom utóhatásairól a hazai kulturális térben, a kreatív szakma és az önmenedzselés kihívásairól, és arról is, milyen országban szeretne élni Nóra öt év múlva.

Szabó Veronika független színész-rendező (Queendom, Vacsora gyertyafényben, Szirének, SzexEd: Kabaré) személyesen és társulati munkáiban (Hódworks, Stereo Akt, Táp Színház, Tünet Együttes) is sokat foglalkozik feminista felvetésekkel, darabjainak központi eleme a nemi szerepekhez és a testhez - való viszony. Alkotótársával, Lestyán Attilával közel két évvel ezelőtt alapították meg a Hétpróbás Társulatot, amiben megkövesedett színházi dogmákat kívánnak újragondolni, miközben újszerű színházi és rendezési formákkal, munkafolyamatokkal kísérleteznek. Ebben a Vénusz Projekt epizódban Verával a színházi szakma és létforma kihívásairól; hazai közönségről; nőiséghez, nemi szerepekhez és testhez való viszonyról; female gaze-ről, spiritualitásról; a művészet, a pénz és a piaci elvárások összehangolásáról; vállalt esendőségről és a Hétpróbás Társulatról beszélgettünk. 

Még mindig úgy a legegyszerűbb egy nőnek bekerülnie a múzeumokba, ha levetkőzik? Milyen kompromisszumokat kell kötnie egy ma Magyarországon alkotni akaró művésznek – legyen szó magánéletről, másodállásról, az önmegvalósítás korlátairól, intézményi struktúráról, belépési küszöbről? Mennyiben más nőként a kanonizált, intézményes művészetben érvényesülni? Mik azok a témák, kik azok a csoportok, akik méltatlanul alulreprezentáltak a hazai és a „nyugati” kánonban? Hogyan lehetne javítani az arányokon, jobban bevonzani a női és kisebbségi szemszögeket, tapasztalatokat a művészetbe? A szexualitás körbevesz minket; az intimitás természete, az igazi hús-vér történetek, az életszagú szexualitás – különösen női szemszögből – azonban méltatlanul keveset taglalt és ritkán látható témák. A Vénusz Projektben ezúttal Fülöp Luca festő-grafikus művésszel beszélgetünk, akit művészetében az emberi test, az intimitás és a kapcsolódás inspirál. A Lululoveland néven is alkotó művész célja elsősorban az, hogy a befogadókban feloldódjanak a ki nem mondott gátlások, beszélgetni kezdjenek tapasztalataikról, élményeikről, aggodalmaikról. Mert a szabad gondolkodás az egészséges szexualitásról elengedhetetlen egy szabad, egészséges társadalomban.Fülöp Luca az Instagramon: https://bit.ly/4jDOKWD

Lászlóffy Vivien válogatott teniszezőként beutazta a világot, Bostonban tanult üzleti szakon, volt gyakornok Ágatha Ruiz de la Prada mellett, dolgozott a Cartiernek és az Egyesült Államokban a L’Orealnak. Mindössze huszonnégy évesen egy nemzetközi ismertségű hazai divatmárka, az Aeron ügyvezetője lett, a magyar és az amerikai Forbes is beválasztotta harminc kiemelkedően sikeres harminc alatti vállalkozója közé. Jelenleg a Pioneer Production – szintén kizárólag női alapítású és női vezetésű – filmes szervizcég társtulajdonosa, vezetője. Négy éve márciusban az Egyenlítő Alapítvány kutatása kapcsán készült róla és más női vezetőkről riport a WMN.hu-n: akkori statisztikáik szerint Magyarországon a foglalkoztatottak közel fele volt nő, ennek ellenére a fontos posztokon, a jelentős gazdasági szereplők között sokkal nagyobb a férfiak aránya. A parlamentben a női képviselők száma kevesebb mint egyharmada volt akkor az EU-s átlagnak - ma ez az olló még nagyobb -, a cégek felsővezetői között is mindössze tizenhét százalékban voltak jelen nők. Miért fontos, hogy több női döntéshozót lássunk magunk körül? Milyen a jó főnök? Az egyenlőtlenségek, a felelősségvállalás kérdése nagyon is releváns a nagyobb cégek, nagyvállalatok esetében, de eldőlhet a társadalmi igazságosság ezeken a szinteken? Milyen helyzetben van a magyar film- és reklámipar? És tényleg megyünk a levesbe, ha elmúltunk harmincak?

Hogyan készüljünk fel egy melegebb éghajlatra? Mennyire lehetünk pesszimisták a globális felmelegedés kapcsán? A mi felelősségünk az, ha levesszük a műanyag zacskót a boltban? És mi köti össze Alaszkát Magyarországgal kutatói szempontból?   Till Anilla az iskolai papírgyűjtésen kezdte a környezetevédelmet, ma a WWF nagykövete, és jelenleg Alaszkában végzi doktori képzését bolygóegészség-kommunikáció témában. Ebben a Vénusz Projekt epizódban vele beszélgettünk Amerika szerepéről, a doktori kutatásáról, a Föld jövőjéről és a 2550 dokumentumfilmről is.  Kövessétek Anillát a közösségi médián:  https://www.instagram.com/anilla.till/   Nézzetek rá az Örökzöld Könyvtár vagy BeEco oldalakra:  https://www.instagram.com/orokzold.konyvtar https://www.instagram.com/beeco_beethechange