Pátria Rádió

Gyakran halljuk a zenei tehetségkutató tévéműsorok zsűritagjaitól, hogy „Te színpadra termettél.” A legtöbbször elhamarkodottan, felesleges szárnyat adva az énekespalántáknak. Aztán valóban vannak olyanok, akik ha felbukkannak a pódiumon, pillanatok alatt kiderül, hogy az a lételemük, és csakugyan beélik azt. Szűcs Liza közéjük tartozik. Kitöltötte a Megasztár stúdióját és beindította a közönséget a saját, Bújába című szerzeményével, amit személyes szerelmi csalódás inspirált, és célja vele a női erő kifejezése. Ez sikerült is.„Én abszolút egy falusi lány vagyok, számomra nagyon fontos ez a környezet, a falu és a hagyományok” – mondja a megasztáros kisfilmjében a 2002. december 12-én született énekesnő. „Vártam a megfelelő pillanatot, hogy késznek érezzem magam. Nyilván sohasem vagy teljesen kész, mindig van hová fejlődni, de most már tudom közvetíteni az emberek felé azokat a gondolatokat, amikben hiszek, és remélem, hogy ezek el is érnek hozzájuk” – ezt már Szűcs Liza a rádiónknak nyilatkozta.A podcastből kiderül:korábban járt-e rádióstúdióban,miért kellene felvállalnia minden nőnek az életkorát,milyen az, aki „abszolút Nyilas”,valóban tud-e csirkét, tyúkot kopasztani, és képes-e levágni őket,mi áll a családi vállalkozásuk középpontjában,a húga helyett miért a barátnője, Szabina kísérte el Pozsonyba,mit mondana az alapiskolás matematika és az ének szakos tanítója, ha Lizáról kérdeznénk őket,otthonról hozta-e az éneklést,mitől volt különleges a gyermekkora,„kiket érez a gerincében”, ha népdalokat énekel,mi volt az egy éve elhunyt dédnagymamája álma,mi köze van a Vörös veréb című filmnek a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban tett sikeres felvételijéhez,miért tartja eddigi élete legszebb négy évének a konzis időszakát,ennek ellenére miért bizonytalanodott el a középiskolai tanulmányai végén, amikor más utat választott magának,mikor tért vissza a fő útra, és jelentkezett a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem jazz-ének szakára,miért a Megasztárba jelentkezett,mivel indokolja azt, hogy sláger helyett az első saját szerzeményével mutatkozott be a tehetségkutató tévéműsorban,hogyan készült a Bújába, mit tett hozzá Szabó Zé, és hogy lett a videóklip producere Herceg Erika,milyen volt a tévéműsor párbaja,mi tudható Liza két duóformációjáról, az egyiket Tóth Mátéval, a másikat Solymosi Andrással alkotja,vannak-e elvárásai a tévéműsorral kapcsolatban, meddig lenne jó eljutni,szokott-e izgulni,milyen az, amikor a falusi lány bekerül a városi műsorközegbe,miért nevezi magát „fölvidéki nőnek”,ismeri-e Molnár Mártát, és miért került szóba a dunaszerdahelyi származású énekesnő,néz-e a Megasztáron túlra is,Liza szerint ki a nagyon nő.Szűcs Liza az október 28-án elhang

Csémi László egy nagymegyeri munkáscsaládból indulva épített nem mindennapi katonai karriert. Brüsszelben és Londonban tárgyalt európai és nemzetbiztonsági ügyekben, később a belügyminiszter tanácsadójaként dolgozott. Migráció, politikai játszmák, katonai vezetés, állandó tanulás és sok-sok munka – mindez a polgármesteri székig vezetett.Ficza János még az októberi önkormányzati választások előtt beszélgetett vele az életéről és a pályájáról. A választások után a beszélgetés új aktualitást kapott, hiszen a hallgatók Nagymegyer újonnan megválasztott polgármesterét, a szakmai és közéleti szerepek mögött álló embert is megismerhetik.A felvétel 2026. november 7-én került adásba.

Közös történetük a pozsonyi építészkaron kezdődött. Gábor Kassáról, Kinga Galántáról érkezett Pozsonyba – megismerkedésüket viccesen a keleti és a nyugati szárny találkozásaként emlegetik. Gábor később pályát váltott: régi álmát valósította meg, amikor jelentkezett a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolára. Barátságuk addigra már elmélyült, szerelemmé alakult, később pedig családot alapítottak.Gábor időközben doktori fokozatot is szerzett. Ma grafikusként, képzőművészként és könyvillusztrátorként ismert, emellett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán oktat. Munkásságában egyaránt fontos szerepet kap a városi és a természeti környezet, valamint a társadalmi kérdések feldolgozása. Egyik legismertebb munkája a 113 lövés című dokumentum-képregény, amelynek jelenleg a második részén dolgozik.Václav Kinga építész és építészetelméleti szakember, aki szintén doktori fokozattal rendelkezik, és Építészet – 20. századi és kortárs irányzatok címmel könyve is megjelent. Képzőművészként is ismert. Kutatásaiban és alkotásaiban elsősorban az épített és a természeti környezet kapcsolatával, a tér érzékelésével és társadalmi jelentésével foglalkozik.Közös életük és alkotói tevékenységük egyik meghatározó helyszíne a csallóközi Vajka, ahol 2017-ben megalapították az In Situ művésztelepet. A mára jelentős alkotói műhellyé fejlődött kezdeményezés története mellett pályájukról, kapcsolatukról, közös életükről, valamint a művészet és a családi mindennapok összefonódásáról is beszélgettünk.Az interjút Jakubecz László készítette. Elhangzott a 2026 november 4-i Nappaliban.

Politikai események, távoli utazások, komáromi hétköznapok – Vallach László évtizedek óta fényképezi a világot és a benne élő embereket. A TASR magyarországi tudósítójaként hírekben számol be a történésekről, fotósként pedig azokat a pillanatokat is keresi, amelyek mellett más talán elsétálna. Képeiből nemrég “Az én látószögem” címmel nyílt kiállítás a komáromi Platz Galériában.A beszélgetés során a fényképezőgép mögött álló embert is megismerjük. Ficza János pályakezdésről, emlékezetes pillanatokról és a fotóriporteri munka kulisszatitkairól beszélgetett Vallach Lászlóval.A felvétel 2026. október 24-én került adásba.

1. Elveszítette parlamenti többségét a Fico-kormány.- Kitart-e a megfáradt miniszterelnök kabinetje jövő őszig?* Heti hatumizmus: mit jelent a VIPROSTYOVÁK kifejezés?2. Töprengés az RMDSZ platformosodásáról- Működhet-e hosszú távon egy kisebbségi párt belső pluralizmusa?3. A felelősségvállalás 50 árnyalata- Miért maradt el a választási fiaskó után a főhullás az MSZ-ben és a VMSZ-ben?4. Kiszivárgott hangfelvétel az MNT-választás kampányhajrájában?- Lesz-e ezek után tanácselnök Fremond Árpádból?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Fiatal rajongókat, Bók Annamáriát, Illés Dávidot és Labuda Gábort arról kérdezzük mikor kezdték követni a Forma 1-et, ismerik-e a F1 történetét, kinek szurkolnak, melyik a kedvenc pályájuk, csapatuk, mi a streeming platformok és a közösségi média szerepe, milyen önkéteskedni az F1-en, de szót ejtettünk gokartozásról és az idei szezonról is.A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses versenyautók vehetnek részt. A versenyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendezik. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több százmillióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában. Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték.

Hangosfilm mozis rovat októberi adásában ezúttal a sorozatoké volt a főszerep, hiszen az ősz jellemzően a sorozatpremierek és új évadok időszaka. Forgács Attila producer, Kulcsár Gábor filmes újságíró és Ficza János műsorvezető a néhány éve elhunyt Matthew Perryről beszélgetett és arról, jól öregedett-e a Jóbarátok. Megemlékeztek az idén 25 éves Elit alakulat c. minisorozatról. Elmondták, mely sorozatokra érdemes időt szánni, ajánlottak régi kedvenceket is, és persze sokat beszélgettek filmes hírekről, érdekességekről.A felvétel október 30-án került adásba.

Hornyák István több évtizeden át volt a Pátria Rádió munkatársa, és ha szükség van rá, nyugdíjasként ma is besegít egy-egy napon a szerkesztőség munkájába. A rádiózás mellett régóta foglalkoztatja a történelem és az irodalom. Idegenvezetőként is tevékenykedik, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás felkérésére pedig időről időre tematikus városnéző sétákon kalauzolja az érdeklődőket Pozsony múltjában.Emellett könyveket is ír. A Fadrusz János szobrászművész életét feldolgozó A kő metamorfózisa – Tisztelet Fadrusznak című regényes életrajzáért 2024-ben Madách-nívódíjban részesült. A napokban jelent meg második kötete, a Két férfi özvegye – Deréky Anna emlékei, amely ezúttal Fadrusz feleségének életét idézi meg.A beszélgetés apropóját több évforduló is adta. Október 25-én Fadrusz János halálának 123. évfordulójára emlékeztünk, október 26-án és 27-én pedig annak volt 105 éve, hogy Pozsonyban lerombolták a szobrászművész monumentális alkotását, a Mária Terézia-szoborcsoportot.Hornyák Istvánnal a pozsonyi koronázások világától a Mária Terézia-szobor történetén és Fadrusz János életén át Deréky Anna sorsáig jutottunk el. Szó esett arról is, hogyan született meg az új kötet, milyen forrásokra támaszkodott a szerző, és miért érezte fontosnak, hogy ezúttal annak az asszonynak a történetét állítsa középpontba, aki Fadrusz János mellett és halála után is különleges életutat járt be.Hornyák Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. október 31-i adásában.

N. Tóth Anikó íróval, irodalomtörténésszel és Béres Gábor pedagógussal, karnaggyal megismerkedésükről, közös életükről, tanításról, irodalomról, zenéről és közösségépítésről beszélgettünk.Egy zselízi szavalókórusban találkoztak először: N. Tóth Anikó harmadikos gimnazistaként szervezte a csoportot, Béres Gábor pedig negyedikesként csatlakozott hozzá. Azóta több évtized telt el, és közös életük mellett a tanítás, a kultúra és a közösségépítés is mindkettőjük pályájának meghatározó része lett.N. Tóth Anikó Budapesten, az ELTE-n szerzett magyar–könyvtár szakos diplomát. Pályáját pedagógusként kezdte, előbb Paláston, majd Ipolyságon tanított, jelenleg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense. Író, irodalomtörténész és kritikus, prózát, gyermekirodalmat és színműveket is ír. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, két alkalommal Madách-díjban is részesült.Béres Gábor 1989 óta az ipolysági magyar gimnázium pedagógusa. A zene gyerekkora óta része az életének: 1991-ben megalapította a gimnázium vegyeskarát, 1997-ben pedig Wollent Andreával közösen létrehozta az Ipolyság Város Vegyeskarát, amely 2007 óta Musica Aurea néven működik. A kórus művészeti vezetőjeként és karnagyaként évtizedek óta meghatározó szereplője Ipolyság zenei életének.Az Arc-Más portrésorozatban megismerkedésükről, családi és szakmai életük összefonódásáról, valamint az irodalom, a zene és a tanítás életükben betöltött szerepéről beszélgettünk. Arra is kíváncsiak voltunk, mi minden történt azzal a két zselízi gimnazistával, akik egy szavalókórusban találtak egymásra.N. Tóth Anikóval és Béres Gáborral Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. október 28-i adásában.

1. Rendszerváltással felérő, földcsuszamlásszerű választási győzelem Szerbiában- Mit jelent mindez kisebbségi magyar szempontból?- Mit nem értett meg a csúfosan leszerepelt VMSZ?2. A Magyar Szövetség jelentős térvesztése a szlovákiai megyei és helyi önkormányzati választásokon- A NER bukásának utórezgéseit látjuk?3. Új román kormány, az RMDSZ-szel a partvonalon túl- Mit hoz az erdélyi párt kimaradása a döntéshozatalból?A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)