Nyitvatartás - beszélgetések Fabrikon innen és túl

Jó kis kollab beszélgetéssel készültünk így az év végére Bán András barátommal, aki híres podcaster - Halottnak a Coach, Bezzeg a Svédek -, employee wellbeing szakértő, a mentális egészség nagykövete és mellette még nagyon hisz a garantált világmegváltásban is. Szerencsére ebben nagyon is egymásra találtunk. Megint nagyon jót beszélgettünk a mikrofon előtt, kicsit olyan volt ez nekem, mint egy nyilvános coaching ülés, amibe most mások is belehallgathatnak. Mielőtt kávézótulajdonos és vállalkozó lettem kevésbé voltam érzékeny az úgynevezett vibe-ra - a Fabrik életre hívásával viszont kifejezetten olyan helyet szerettem volna létrehozni, ahol jó a légkör, kedvesek az emberek, áramlik a csí a térben. És hirtelen nagyon érzékennyé (és feszültté) váltam, amikor nem volt jó a vibe. Sokáig nem is nagyon tudtam ezt még megfogalmazni sem, csak éreztem, hogy valami nem oké és éppen Bandinak ventilláltam valamiről, amikor bedobta a gondolkodásba a “no asshole policy”-t. És akkor BAMMMMMM! Aha élmény. Megvilágosodás. Arról beszélgettünk mikrofon előtt, hogy mi is az a seggfejség, mit lehet ezzel kezdeni egy szervezeten belül, mi a felelőssége a vezetőknek és miért repülnek V alakban a darvak például, akikről rögtön példát is vehetünk az epizód után. Minden percét élveztem ennek a beszélgetésnek is. És nagyon hálás vagyok, hogy ilyen sokféle emberrel és ilyen sokféle témában találunk egymásra az éterben. Köszi ezt a sok jó energiát. Hallgassátok szeretettel és további boldog hétköznapokat kívánok mindenkinek. Könyvajánló: The No Asshole Rule by Robert I. Sutton. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Végre, végre, végre, itt van a lelassulós Substack Nyitvatartás hírlevél folytatása, amelyben Krajcsó Nelli szegődött mellém és végre beszélgettünk egy jót a lelassulás fontosságáról. Nelli a Slow Budapest mozgalom és a Slow Time alapítója, mindfulness tanár, akinek munkáját nagyon régóta követem. Több kurzust is elvégeztem már nála, és nem túlzás részemről azt állítani, hogy vezetett meditáción keresztül gyakorlatilag állandó “hangja”, szereplője a hétköznapjaimnak. A slowlife és egy lassúbb élet iránti vágy régóta az egyik kedvenc témám és nagyon régóta érdekel az is, hogyha vajon egyénenként próbálnánk kicsit visszafogni a tempón, kicsit lelassulni, kicsit nagyobb tudatossággal ránézni a hétköznapokra, akkor vajon az visszahatna-e a társadalmi és gazdasági berendezkedéseinkre. Tudom, hogy nem könnyű és nem is vagyok optimista, és egy kis meditáció valószínűleg a világbékét sem hozza el számunkra. Nem is kell ilyen nagy léptékkel haladni, koncentráljunk csak simán a szürke hétköznapokra, egy reggelre, egy délutánra, egy hétvégére. Nekem tényleg nagyon sokat segít ez a fajta gondolkodás és bár messziről sem vagyok tökéletes, mégis arra biztatok mindenkit, hogy bátran kezdje csak el megfigyelni először a lábujját, és bízzon abban, hogy a többi meg majd jön magától. Nekem ez sokat segített, remélem nektek is fog. Hallgassátok szeretettel ezt a beszélgetést. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Különleges epizód a mai, talán az első ilyen jellegű a Nyitvatartás epizódok között - a HighVibes rendezvényszervező cég “GreenGen Meet-up” eseményének adott otthont a Fabrik - még valamikor augusztusban. A kerekasztal beszélgetésnek én is résztvevője voltam és egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy rögzítjük a beszélgetést. A bevezetőben azt is elmesélem, hogy miért csak most jutottunk el addig, hogy ezt másokkal is megosztjuk!Beszélgetőtársaim Vér Balázs, a DeepInsight Creative kommunikációs szakértője, a klíma- és etikus márkakommunikációval foglalkozó Cleanwashers alapító tajga, valamint Bíró Bence Péter pszichológus, sémakonzulens - a beszélgetést pedig most kivételesen nem én moderáltam, hanem Dubán Kitti, a HighVibes csapatának marketing menedzsere és kreatív mindenese. Neki ez volt az első moderálása, nekünk meg az első nyilvános podcast felvételünk!! Fenntartható márkák felelős kommunikációs stratégiáiról beszélgettünk, greenwashingról, future washingról, a változásmenedzsment és a változás pszichológiájáról az üzleti- és a magánéletben egyaránt, és a mindenhez is szükséges adaptív mindsetről. Minden percét élveztem, de jó, innen a ködös novemberből visszagondolni arra a forró, nyári napra, a jó hangulatra és az isteni kávés koktélokra. Azt kívánom legyen még jó sok ilyen! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

lehet, hogy mégis csak rendszert csinálok a hangos hírlevelekből. a bátorság lassan megjön, a magabiztos hangomat még keresem, de majd meglesz az is. ebben a hírlevélben, amelynek egyébként van írott verziója is a substack-en, keresem a kézzel fogható kapcsolatot egy lassúbb élet és a lehetséges, bolygószintű változások között. lesz majd folytatása is, amelyben Krajcsó Nellivel, mindfulness tanárommal beszélgetünk erről sokkal hosszabban is és sokkal mélyebben is. az is jön hamarosan. nyugodtan szólj hozzá, keress meg, beszélgessünk, ha érdekel a téma és van valami sütnivalód ezügyben, nagyon érdekelne. ha először vagy itt, akkor elmondom, hogy én buru évi vagyok - a fabrik megálmodója, a nyitvatartás podcast és a #olvasslipót könyvklub házigazdája, a nyitvatartás substack hírlevelében pedig a vállalkozás woody allen bőrbe csúsztatott lelkiismerete. kreatív és kommunikációs szakemberként -  a fabrikon innen és túl - a fenntartható fejlődés stratégiai és hétköznapi dilemmáival, szorongásaival, lehetséges megoldásaival és az ehhez kapcsolódó kihívásokkal foglalkozom nap mint nap. amióta az eszemet tudom, elkötelezett híve vagyok a közösségeknek, tudatosan és aktívan építem is ezeket a kis közösségeket, és folyamatosan keresem a lehetséges kapcsolódási pontokat a körülöttem lévő emberekkel. azt gondolom, hogy a változó világunkhoz való alkalmazkodásban, az egymástól való tanulásban, a megoldások közös megfogalmazásában kulcsfontosságú szerepe van és lesz ezeknek az emberi kapcsolódásoknak. ebben a hírlevélben - most már hangosan is - legtöbbször azon morfondírozom, hogy mi van a színfalak mögött és ez a fentebb említett változás, az alkalmazkodás, hogyan is néz ki a hétköznapokban.Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Mandyvel évek óta párhuzamosan dolgozunk egymás mellett a város különböző pontjain - mindig láttuk egymást konferenciákon, különböző szakmai eseményeken és persze itt a LinkedInen is. Aztán teljesen véletlenül a Fabrik #olvasslipót könyvklubja hozott minket össze egy kicsit jobban és végre két mikrofon előtt kibeszéltük, hogy mi minden gondoltunk és gondolunk a fenntarthatóságról. A Nyitvatartás podcastban  többször és sokan beszélgettünk már fenntarthatóságról vagy szőrmentén ehhez kapcsolódó témákról. Manapság mindenki is erről beszél. Lehet ezt szeretni, nem szeretni, nem foglalkozni vele, távolítani magunktól vagy éppen teljes gőzzel nyomulni a témában, két dologban azonban nagyon is biztosak voltunk Mandyvel a beszélgetés során: (1)  mindennap egy kicsivel több problémával találjuk szemben magunkat és nem igazán vannak jó megoldásaink, válaszaink,(2) sokkal, de sokkal többet kell egy olyan társadalmi és gazdasági berendezkedés létrehozásán dolgoznunk, amiben sokkal kevesebb negatív ökológiai hatással sokkal több embernek lesz jobb. Kicsit boncolgatjuk a rendszerszintű gondolkodás fontosságát, (amiről már olyan sokat beszéltünk Szöllősi Rékával is), az egyéni felelősség kérdését, keresgetjük a szervezeti önismeret lehetőségeit, határait, különböző konfliktus megoldási stratégiákat és megállapodunk abban, hogyha lenne egy varázspálcánk, akkor mindenkinek kívánnánk egy jó nagy adag empátiát, hogy picit könnyebb legyen helytállnunk hétköznapokban. Hallgassátok szeretettel autóban, fürdőkádban, őszi séták vagy a vasárnapi főzés közben. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Most már lassan tényleg hagyományt teremtünk abból, hogy a könyvklubos kibeszélőket becsatornázzuk ide a podcast epizódok közé - azzal a szándékkal ültünk be a stúdióba, hogy majd jól kibeszéljük itt is a Szív utcát, a #olvasslipót könyvklub augusztusi közös könyvét és akkor azt azok az emberek is jól meghallgathatják, akiknek nem volt alkalma leülni velünk Verőcén a diófa alá. Aztán az lett a vége, hogy tiszta szívből és szeretettel beszéltünk könyvekről, a kritika létjogosultságáról, az irodalmi nyelv jelentőségéről, transzgenerációs gubancokról, a vékony határról az őrület és valóság között. Miután meghallgattad az adást, keress magadnak egy könyvklubot, a világ bármely pontján is érjen utol ez a beszélgetés. Hidd el, jobb lesz a életed. Addig meg boldog hétköznapokat. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Ha hirtelen táplálkozással kapcsolatos fogalmakat kellene felsorolnunk, akkor a karnizmus biztosan nem lenne az elsőként eszünkbe jutó fogalmak között. Első hallásra számomra is sokáig ismeretlen fogalom volt, de aztán megértettem, hogy a rendszer, amelyben gondolkodnunk kellene a húsevésről, úgy van összerakva, hogy arról inkább egyáltalán ne gondolkodjunk. Beleszületünk egy hitrendszerbe, amelyben teljesen természetes, hogy a disznót, a marhát, a csirkét megesszük, de a kutyát nem. Szöllősi Réka élelmiszerpiaci szakértővel és Zsolnay Gergely vegán séffel beszélgetünk az állati eredetű táplálkozás gyökereiről, beágyazottságáról, a húsevés körüli gondolkodási sémákról. Kicsit elkezdünk a növényi eredetű táplálkozás felé is kacsingatni és közben végig keressük az egyensúlyt a rendszerben. Nem könnyű beszélgetés, bevezetésnek szánjuk és egészen biztosan folytatjuk majd, hogy még jobban megértsük ezt a szerteágazó témát és közben egy kicsit önmagunkat is. A beszélgetésben ezekre az adásokra hivatkozunk: The Secret Reason We Eat Meat - Dr. Melanie JoyFood Ideology, The Proof with Simon HillToward Rational, Authentic Food Choices - Dr. Melanie JoyFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Telis-tele a város Jón Kalman, Knausgard, Smirnoff, Aubert rajongókkal, biztosan neked is van kedvenc északi íród kedves hallgató. A júliusi nagy melegben mi is skandináv irodalommal hűsöltünk  és végre elolvastunk egy Jón Kalman Stefánsson könyvet is, ami pedig a műfordítás csodálatos világába repített bennünket. Az #olvasslipót könyvklubban ugyanis - így vagy úgy - a kezdetektől fogva folyamatosan téma a műfordítás. Olyan sokat lamentáltunk eddig a műfordítás szerepéről és jelentőségéről, hogy meg is hívtam a kibeszélőnkre is és most a podcastba is Patat Bence műfordítót.  Bence egy feröeri műfordító szemináriumról érkezett meg a budapesti hőhullámba, nem éppen skandináv hidegben beszélgettünk északi irodalomról és a műfordítás szépségeiről. Olyan dolgokról faggattam, hogy vajon kell-e, hogy rendelkezzen “helyismerettel” egy műfordító? Mi lett volna, ha Weöres Sándor is elmegy Japánban? Kell-e látni igaziból az északi fényt ahhoz, hogy le tudja írni, át tudja adni egy műfordító az izlandi sötétséget? Igaz-e vagy csak városi legenda, hogy Izlandon kb. minden második embernek jelent már meg nyomtatásban valamilyen irománya? Két kedvenc mondatom a beszélgetésből, hogy műfordítók nélkül nincs világirodalom és egyébként meg hagyjuk az intelligenciát a humánokra! A beszélgetés után garantáltan számodra is láthatóbbá válnak a műfordítók! Az #olvasslipót könyvklubtagok egészen biztosan kilátogatnak a könyvfesztiválra Jón Kalmanhoz és valószínűleg a Nyári éj, aztán leszáll az éj című könyvből készült filmet is megnézzük! Bármikor csatlakozhatsz hozzánk! Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Rendhagyó rész ez a mai. Nyári különkiadás és egyben a Fabrik Substack hírlevelének audio, azaz hangoskönyv változata. Rendhagyó módon egyedül jelentkezem a stúdióból és a mentális egészség oltárán kicsit mesélek benne a közösségi médiás jelenlétünkhöz kapcsolódó dilemmáimról, ami egy nagyon izgalmas kísérlethez is vezetett augusztusban. Analóg módon vágtunk bele ugyanis ebbe a hónapba vagyis szertartásosan digitális detoxba vonultunk a közösségi médiás felületeinken. Nem teszünk ki posztokat, sztorikat, videókat, eseményeket - semmit, de tényleg semmit sem. Ebben az epizódban ennek a rövid és kicsit félresikerült/megcsúszott kampánynak a tanulságairól mesélek és újrakeretezem ezt a tapasztalatot, hogy igazi tanulási élmény váljon belőle. A tapasztalt szakemberek legalábbis ezt így mondanák. Még van kicsit több mint egy hét a digitális detox hónapból - addig is gyere el a Fabrikba, próbáld ki az írógépet, kattints egyet a fényképezővel vagy  küldj valakinek egy képeslapot. Ha pedig szívesen olvasnál hírlevelet is, akkor iratkozz fel rá a Substack-en, nagyjából hetente-kéthetente van friss tartalom, mikor hogy jön ki a lépés. Ha tetszett az adás, akár ez, akár valamelyik korábbi, akkor kérlek iratkozz fel a podcastra is és értékeld a munkánkat egy ötcsillaggal, annak mindig nagyon örülünk. A zenei betét a Los Imigrantes formáció Digital Prayer című kedvenc kis dalomból származik. Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!

Ha csak most keveredtél ide először kedves hallgató, akkor rögtön azt javaslom, hogyha végeztél ezzel az epizóddal, tekerj is vissza az előzményéhez, a június 12-i tej 1.0 részhez. A fene se gondolta volna, hogy ennyi mindent lehet beszélgetni a tejről. Tényleg. És szerintem még mindig nem mondtunk el mindent. A tej valószínűleg az egyik legbonyolultabb anyag, amit az emberek fogyasztanak szerte a világban, és a víz és az alkohol mellett a harmadik olyan folyadék, amely vitán felül évezredek óta gyakorol óriási hatást a táplálkozásunkra, egészségünkre, és talán a gondolkodásunkra is. Nem mellesleg egy kávézó egyik legfontosabb és egyik legnagyobb mennyiségben használt alapanyaga. Sok vita lengi körül, és megannyi fekete-fehér állítás - de nem ebben a podcastban! Mi továbbra is nagyon higgadtan evickélünk a tevetej, tehéntej, lótej, zabtej, szójatej és társaik rettentően izgalmas világában. Ebben a tej 2.0 epizódban csatlakozott hozzánk Berezvai Zombor a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa, aki segít nekünk tisztábban látni a tejtermelésre is komoly hatást gyakorló agrártámogatások világában. És végre, egyszer és mindenkorra végigbeszéljük a tehéntej vs. növényi tej árazásban meglévő anomáliákat. Szöllősi Réka, élelmiszerpiaci szakértő a tőle megszokott stílusban rétegenként árnyalja gondolkodásunkat és további kapaszkodókat ad mindannyiunknak, hogy egy lépéssel megint közelebb kerüljünk a rendszerszintű megközelítéshez - akár egy olyan hétköznapi dologgal kapcsolatban is, mint a tej. Beszélgetünk arról, hogy hol van a helye a tejnek egy fenntartható(bb) diétában, hogyan segítik a növényi tejalternatívák az átállást egy fenntarthatóbb táplálkozásra, hogyan reagálnak a klasszikus tejipari szereplők a változásokra és milyen a szerepet tölthet be a precíziós fermentáció a jövő táplálkozásában. A tej fehér, de ez az egész fenntarthatósági gondolkodás egy nagy lila zselé, ahol fontos, hogy ne hasonlítsuk össze a körtét az almával és ne higgyük már azt, hogy mindig minden úgy lesz, ahogy most van. Tessék elkezdeni sokkal jobban barátkozni a változásokkal. A beszélgetésben említett egyéb tartalmak linkekkel: YouTube videó a tej világtörténeti marketingsikeréről: Why ‘Got Milk” was a LieCikk: Zombor cikke a Másfélfokon agrártámogatásokról Könyv: Stephen Le: A táplálkozás százmillió éves történetePodcast: The EuropeansFolytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon. InstagramFacebook Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!Iratkozz fel a hírlevelünkre! Nézz szét a honlapunkon!