Könyv-Kult Bibliopod

Hogyan szorították ki a radikális ideológiák szellemi örökségéből a modern Európát? François-Xavier Bellamy (1985-) francia gondolkodó kultúrfilozófiai könyvével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. A kisemmizettek - avagy a tudásátadás nélkülözhetetlensége című kötet kapcsán Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője nemcsak az esszé-füzérről beszélget, hanem arról is, hogyan áll ma Magyarországon a kultúraközvetítés.A beszélgetés során kiderül, hogy Bellamy filozófiai és esszéista aktivitása mellett politikus is, sőt, illetve legelsősorban középiskolai tanár, akinek így széles rálátása van a francia oktatás helyzetére. Podcast-beszélgetésünk Bellamy könyvének legfontosabb gondolatait ragadja meg és járja körül: hogyan vált általánossá a kétely az európai kultúrában, hogyan lett a közös szellemi örökségünkből szellemi rabság a baloldali ideológiákban, hogyan tagadta meg Európa a maga hagyományait, és vajon mit lehet kezdeni azzal a ténnyel, hogy ma már egyre többen szorulnak ki a kultúrából, miközben – ahogy Bellamy állítja – a "kultúra nem bezár, hanem felszabadít", a kultúra nem bilincseket rak ránk, hanem önmagunkhoz, emberi létünk lényegéhez vezet. Mindenkinek gondolkodni vágyó olvasónak jó szívvel ajánlja Francois-Xavier Bellamy A kisemmizettek című könyvét a SAPERE AUDE PODCAST.

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja Carlo Rovelli (1956- ) A tudomány születése című könyvét és milétoszi Anaximandroszt mutatja be a hallgatóknak. A magazin főszerkesztője, Rácz András és Müllner Nándor kultúrakutató – a könyv segítségével – arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit is nevezünk természettudománynak? Ki és miért szakított először az istenek által irányított világ koncepciójával? Mi vezetett el idáig és hogy milyen hosszútávú következményei lettek ennek az emberiség fejlődésére nézve? Rovelli könyve megérteti az olvasóival, hogy miért volt óriási lépés, hogy Anaximandrosz kimondta: a villámlás egy légköri-, a földrengés pedig tektonikai jelenség. Ahogyan arra is rávilágít, hogy miért volt nagy dolog, hogy ezt úgy mondhatta ki, hogy nem kellett az életét féltenie közben. Beszélgetésük során András és Nándor - többek között - a poliszok tudományos életét, kínai csillagászokat és a tanár-diák viszony változásait is érintve próbálják meghozni hallgatóik kedvét a könyv elolvasásához. Bölcsészeknek és az égre föltekintve ábrándozóknak is ajánlja Rovelli könyvét a SAPERE AUDE PODCAST.

Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióigAndy Weir harmadik kötetével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője persze nem csak a regényről beszélget, sőt – a spoilerezés elkerülése érdekében –, arról a legkevesebbet. Szóba kerül viszont a scifi-irodalom születése, Andy Weir két korábbi regénye, A marsi – Mentőexpedíció és az Artemis, a gimnáziumi tanárok és a tudományos karrier viszonya, valamint a megvalósulással fenyegető disztópiákhoz, illetve a megvalósulás lehetőségével kecsegtető utópiákhoz sok (vagy akár minden) esetben kapcsolódó totális uralom kérdése is. De azért a legfontosabb kérdések A Hail Mary küldetésről is kiderülnek: kellően tudományos és szórakoztatóan fantasztikus, jó dramaturgiával építkező, izgalmasan kibontott cselekményt kínál, okos kérdéseket vet föl, magával ragadó, olvasmányos, fordulatos, sőt már-már letehetetlen… Egyszóval minden-scifi-kedvelő, kalandkereső, gondolkodni vágyó olvasónak jó szívvel ajánlja Andy Weir harmadik könyvét a SAPERE AUDE PODCAST.

25 interjúból készült egységes kötet, mely interjúkat a korábbi években készítette Keppel Dániel tanár a munkahelyén szolgáló esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szerzetes tanáraival. A Beszélgetések – Hitről, hivatásról és nevelésről egy iskola életén keresztül című kötetről váltott gondolatokat a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben a könyv szerzőjével Pöltl Oxi Zoltán. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy kiknek készült ez a könyv, illetve arra is választ kap a kérdező, hogy miként állt össze a kötet, milyen előzménymunkálatai voltak annak. Az interjúban elhangzik, hogy a könyvben idézett mottó, a Pars pro Toto – A rész az egészből bölcsességének alkalmazása, mely – mint Keppel Dániel kifejtette – nemcsak a kötet szerkesztésének alap irányvonala, de a ferences szerzetes-tanári szolgálatnak is vezérfonala. A párbeszédből az is kiderül, hogy kik és miért választják ezt a magyar ferences gimnáziumot, hogy ott tanuljanak, illetve arról is szó van, hogy érdemes-e bigott ateista családból származó gyereknek a Krisztust középpontba álló intézmény falai között nevelkednie, tanulnia. A beszélgetésben a könyvben található 25 interjú egynémelyikét idézi Keppel Dániel és Pöltl Oxi Zoltán, köztük például Reisz Pál atya fontos kijelentését, mely így szól: „A szigort és fegyelem gyakorlását mindig magunkon kell kezdeni”, illetve elhangzik egy másik interjúbeli mondat is – emez Massimo Fusarelli OFM miniszteri generálistól – „Egy olyan társadalomnak, amely nem fektet energiát a fiatalokba, nincsen jövője.”

Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban született lengyel újságíró, ahogy a kiadó ajánlja könyvét,  így jellemzi: „az újságírás fenegyereke”, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint, hogy bejárja a Kárpát-medencét és bemutassa, hogy miként élnek a magyarok, kik azok a magyarok, milyenek a magyarok és milyen a magyar táj, a magyar kultúra, a magyar néplélek, a magyar ember, a magyar aktuálpolitika 2015 és 2019 között. A Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében című könyv egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni. A 180 fok a kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán nem feltétlenül egyetértésben Szczerek véleményével, végigjárja a könyvet, illetve azokat a kárpát-medencei részeket, ahol a lengyel szerző járt és amelyekről írt. Szczerek azzal semmiképpen sem vádolható, hogy jobboldali lenne, mi több egy klasszikus liberális íróval van dolgunk, aki többek között azzal dicsekszik kötete egy pontján, hogy a Makovecz által megalkotott csodaépület absztrakcióját csak egy szál marihuána elfogyasztása mellett tudta hatékonyan befogadni, illetve merészen odamondogat a kormányzatnak is, igaz, a magyar baloldalra is ráköp néhány harákolásnyit. A könyv mellett az adásban javarészt arról beszélget a két műsorvezető, hogy mi magyar mennyire vagyunk önreflexívek, mennyire fogadjuk el azoktól a kritikát, akik távolabbi vidékek felől néznek minket, és úgy egyáltalán, hogyan látjuk magyarnyi magunkat. Mivel Nelhiebel Gábor megszállott világutazó, ezért a diskurzus során arról is szól esik, hogy egy adott ország hogyan ismerhető meg, milyen praktikákat, trükköket kell és lehet alkalmazni az egzotikus helyeken a kellemes időtöltésre fókuszálva vagy a túlélésért küzdve. Kérdésre válaszolva Nelhiebel Gábor arról is mesélt, hogy melyik ország volt számára a legkedvesebb, ott milyen tapasztalatokat szerzett és miért szeret inkább keleti, közel-keleti országokban csavarogni, mint nyugatiakban.

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- és emlékezetkiesés, mi több maga a második világháború okozta traumát ignorálták, s ez a tudatkiesés lett az NSZk sikerének titka. A két műsorvezető ezúttal sem tudott azonos platformra jutni, de hát a műsornak, mint a címe is mutatja, pont ez a lényege. Az adásban szóba kerül a drezdai bombázás, s ennek kapcsán Kurt Vonnegut Ötös számú vágóhíd című világháborús, illetve hidegháborús regénye is. Ezen túl a beszélgetés egy ponton Trianonról, illetve a magyar háborús veszteségekről is szó volt, ellenpárként állítva a nemzeti traumákról rendszeresen megemlékező magyarokat, a már több, mint hatvan éve az – amúgy hatékonyságában jobban működő – eltörlés kultúráját alkalmazó németeket, mint két módszer alkalmazóit. Ugyancsak része volt az elemző párbeszédnek Sebald azon alaptézise, miszerint a világégés utáni német irodalom utálatos, mert hallgatott a traumáról, köztük Heinrich Böll is, majd jött 1997, amikor Sebald megkapta a Heinrich Böll-díjat.

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője Varga János Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar őstörténet iránt érdeklődőket. A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője beszélgetett, ezúttal egy telefonos kapcsolat megoldásával élve. Mint a közel félórás beszélgetésből kiderül, Veniam nem fiatalkorában kezdte el első könyve megírását, hanem 30-as éveiben indult el ezen az úton. Az A Mag népe című nyitókönyve egy lírai, sőt inkább eposzi összegzése a magyar őstörténetnek. Az interjúban a szerző elmondja, hogy milyen indíttatás alapján lépett rá erre az alkotói útra, melynek első állomása egy versgyűjtemény lett. A diskurzus ezen pontján az is kiderül, hogy ebben az első kötetben már megjelenik a rovásírás, mégpedig a mai magyar nyelven írt strófák rovásírással való tükörfordítás változatában is. Ahogy Veniam mondta: ekként az olvasó egyben egy rovásírással való foglalatosságba is belekezdhet akár. A folytatásban szóba kerül a Bekísérés című színműve, mely a szerző eddig öt megjelent kötete sorában kilóg ugyan, de a modern szociografikus és némileg kriminalisztikai vonatkozás mellett az ősiségre is utal bőven. Az adás utolsó szakaszában Veniam elmondja, hogy miként találtak rá a szólisták és zenekarok, hogy hogyan dolgozták fel az ősmagyar, avagy Mag népe epizódjairól szóló verseit a muzsikusok és hogy milyen élmények érték őt ezzel kapcsolatban.

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett. A műsor érdekessége, hogy míg az előbbi tag nem találta túlságosan megkapónak a Két választás Magyarországon című kisregényt, addig az utóbbi erős tetszését fejezte ki. Az adásból így az is kiderül, hogy vannak, akik kevésbé fogékonyak a szépirodalomra, s inkább – amolyan reálértelmiségként – a tudományos könyveket részesítik előnyben. Ezzel szemben áll a mondhatni a humán értelmiségi beállítottság, ahol az irodalom nélkül nemigazán elképzelhető az élet értelmezése. Onagy Zoltán – Mikszáth Kálmán művével azonos című – kisregénye egy különös, furcsa história elbeszélése, melyben a feleségével tanyán, farmon élő főhős, aki nem mellesleg író, a fővárosba megy, hogy eleget tegyen egy főszerkesztői invitálásnak. A történet a 2002-es országgyűlési választások napjaiban játszódik, bár a főhőst ez nemigazán érdekli, sőt, egy hirtelen jött lehetőséget kihasználva, Budapesten egy delnővel való találkozás után annak karjaiba veti magát. A sztori innentől kezdve – akárcsak az Ingmar Bergman filmekben – a férfi és a nő szerelmi násztáncának filozofikus, dialektikus fejezetévé alakul át. S míg a tévében és rádióban egyre-másra jönnek a választással kapcsolatos hírek, a csélcsap férj újdonsült szeretője ágyából szemléli napokon át a külvilágot, de leginkább kettejük szerelmi lángolásából született új világot. A kérdés persze mindvégig ott lebeg a főhős, a kisregény olvasója és a podcast két műsorvezetője feje fölött: mi lesz akkor, ha a parázna férfinak egy napon végül csak haza kell térnie feleségéhez? Mit fog szólni az „örök asszony”? Onagy már nem először, de sajnálatosan utoljára dalolta meg ezt a témát, a felesége mellől a nagyvilág legkülönfélébb nőszemélyei mellé ideiglenesen szeretőnek elszegődő férj históriáját. Ebbéli prózái valahol Federico Fellini vagy Jancsó Miklós, Hernádi Gyula műveivel azonosak: nem moralizálnak, csupán bemutatják a történést, a házastársát megcsaló férfi önző vagánykodását.

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben. Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásárolt esztergomi Előhegyen lévő ingatlan, hogy milyen felújítást, átalakítást végeztettek párjával, Tanner Ilonával együtt, mely munkálatokban, néha még maga a költő is belekutyult egy-egy ecsetvonás erejéig. Az adásban kibeszélik a költő, esszéista és a királyváros kapcsolatát, mégpedig annak vonatkozásában, hogy a szülőhely Szekszárd és a fő tevékenységi színtérnek számító Budapest mellett Esztergom jelentette Babits Mihály számára a legfontosabb lakhelyet. A rendkívül gazdag képanyag miatt is gazdag tartalmú kötet második kiadása mindvégig jelen van a műsor készítése közben, így abba a két beszélgető többször is belelapoz és felolvas, idéz onnan. A kötetben így áll a recenzióírók egyikének írásában: „Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztráció.”

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban a hatalommal című könyvét ütötte fel a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője: Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán. Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből. Az adásban a kötet legnyomasztóbb fejezete az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásról szóló rész elemzése lett, az a leszámolás Kádár részéről, melyben egykori elvtársait, cellatársait, barátait, bajtársait is a vesztőhelyre küldte. A forradalom után közel 800 kivégzett vére mind Kádár János kezéhez tapad, mely még azzal együtt sem mosható le, hogy 60-as évek utáni enyhülés, politikai konszolidáció végül elhozta Magyarországnak „a legvidámabb barakk”, a fridzsiderszocializmus furcsa korszakát, ahol ugyan létbiztonság volt, de az 1948-ban ENSZ-ben elfogadott egyetemes emberi jogokból szinte semmi sem volt megélhető a Kádár-érában, állapítja meg az adás két műsorvezetője. A podcastben számos különleges adat, szituáció is kibeszélésre kerül, melyet sem Kádárról, sem nagy befolyással bíró, ámbár szerény(nek tűnő) feleségéről eddig nem tudtak a széles rétegek.