Magyar Hang podcastok

Néhány éve hatalmas svunggal robbant be a magyarországi és erdélyi kulturális és sajtóéletbe Demeter Szilárd, most viszont sorra csavarják ki a kezéből érdekeltségeit: embereinek távozniuk kellett a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-től, ma már nem ő felügyeli és irányítja a korábban anyaországi közpénzből megszerzett erdélyi sajtóbirodalmat, és egy ideje a Petőfi Rádió műsorait sem a Demeter által irányított cég készíti. Teljesen mégsem veszik le egyelőre a tábláról, mivel a kultúrpolitikus továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát – ellenlábasai inkább lassú (anyagi) „kivéreztetésére” játszanak. Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója több cikkben foglalkozott ezekkel a témákkal, a Kultúrtájban vele beszélgettünk Demeter Szilárd tündökléséről és bukásáról. Szó esett még arról is: • Miért jelent Romániában nemzetbiztonsági kockázatot a magyar közmédián edződött székelyföldi magyarok oroszbarátsága? • Létezett-e Erdélyben valaha független, objektív magyar sajtó? • Ki az a hajdani román postás, aki ma az erdélyi magyar kereskedelmi rádiókat tulajdonolja? • Miért "veszi be" sok székelyföldi magyar a szélsőségesen magyarellenes AUR párt covidellenes propagandáját? • Miért nem találhatja meg Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjében egyik politikai oldal sem a maga igazát? A műsorvezető Ficsor Benedek, a Magyar Hang főmunkatársa és Wekerle Szabolcs, a Magyar Hang lapszerkesztője.

Mennyire volt és van benne a magyar külpolitikában a „különutasság”, a „kelet-nyugat” közötti összekötő, közvetítő szerep? Szövetségi politika: EU, NATO, Egyesült Államok – meddig mehet el a szövetséges a folyamatos protestálással? Oroszország és Kína: milyen lehetőségei vannak a magyar diplomáciának ezekbe az irányokba? Létezik-e pragmatikus, „egészséges” külpolitika az ilyen rezsimek felé, és annak hogyan kellene kinéznie? Határontúli politika: hogy érdemes hozzáállni a jelenlegi államhatárokon kívül élő magyar tömbökhöz? Miért nem szerencsés pártpolitikai szimpátia és a haverok mentén intézni a külpolitikát? Balázs Péter volt külügyminiszterrel, egykori uniós biztossal áttekintettük és értékeltük a jelenlegi magyar kormány külpolitikai tevékenységét. Műsorvezető: Balogh Roland

A magyar kormány egy piti bűnöző agyával gondolkodik Oroszország kapcsán – jelentette ki Kompország című műsorunkban Ésik Sándor, a Diétás Magyar Múzsa alapító-főszerkesztője, amikor arról kérdeztük, vajon miért nem hívatja be Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz nagykövetet az orosz tankönyvben található botrányos állítások miatt. Ésik Sándor kijelentette: míg a demokratikus országok nagyköveteit bátran behívatja a miniszter, ha valami nem tetszik neki, komolyabb következménye annak úgysem lesz, Oroszország esetében ez nem így működik. – A magyar kormány valamiért fél Putyintól, fél az oroszoktól, talán azért, mert van náluk néhány hang- vagy videófelvétel, esetleg egy-két bankszámlakivonat, vagy talán csak attól tartanak, hogy egy földszinti ablakból is ki lehet esni – fogalmazott. Az orosz könyvben azt írják az 1956-os magyar forradalomról, hogy a forradalmat lázadó radikálisok és a fasiszta Magyarország volt katonái robbantották ki, és rengeteg gyilkosságot követtek el, illetve azt is megállapítják benne, hogy hiba volt kivonulni Magyarországról. • Miért tartja az Ukrajnával kapcsolatos kormányzati narratívát baromságnak? • Szerinte hova szeretne járni munka a helyett a mi új arisztokráciánk? • Mit kellene tenni ahhoz, hogy egyszer majd visszaszerezhessük a mostani hatalmasoktól az ellopott közvagyont? • Mit gondol Vona Gábor pártalapításáról? • Miért mernek egyre többen átmenni a piros lámpán? • Miért nem jogállam már Magyarország? • Miért röhög rajtunk a világ?

Egy könnyen törhető faágat szívesen berakok a komolyzenei élet biciklijének küllői közé – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Bősze Ádám, műsorvezető, zenekritikus, antikvárius, aki a műsoraiban, a fellépésein és a hamarosan megjelenő Nagy zenészek, nagy szerelmek című könyvében is igyekszik egy kicsit megpiszkálni a klasszikus zenei közeget jellemző sznobizmust, és közelebb hozni a közönséghez a komolyzenét. – Kevés a valóban őszinte zenész, akinek kreatív gondolata lenne a klasszikus művekről. Itthon és külföldön is sokan arról panaszkodnak, hogy a fiatalok nem járnak koncertre. Ezen egyáltalán nem csodálkozom, hiszen miért is járnának? – tette fel a kérdést, majd azt is kifejtette, hogy a művészek egyre jobban eltávolodnak a közönségtől. – Ott vagyok a művészbejárónál, hallom, mit mondanak, amikor kijönnek a koncert után, és nagyon ritkán találkozom kitörő lelkesedéssel. Az államtól így is, úgy is megkapják a támogatást, nagy problémát nem jelent, ha csak félház előtt játszanak – mondta. • Miért akart szerzetes lenni, és miért hagyta végül ott a rendet? • Hogyan kellene klasszikus és hogyan kortárs komolyzenét hallgatni? • Mivel támadták a hallgatók, és hogyan fordította az előnyére a trollkodást? • Milyen művészi produkciót támogasson az állam? • Miért köszönt el a Bartók Rádiótól, amelynek másfél évtizeden át volt meghatározó hangja? • Miért nem pályázik sosem állami pénzre? A műsorvezető Wekerle Szabolcs, a Magyar Hang lapszerkesztője és Ficsor Benedek, a Magyar Hang főmunkatársa.

Tényleg átalakulóban a globális világrend? Letaszíthatja-e bárki Amerikát a vezető nagyhatalmi pozíciójából? Hogyan befolyásolják olyan események a világhatalmi dinamikákat, mint Ukrajna orosz inváziója vagy a tajvani feszültségek Kína és Amerika között? Mit árul el Oroszország nagyhatalmi ambícióiról, hogy úgy látszik, nem bír el a Nyugat által támogatott Ukrajnával? Minek a béklyóiban küszködik az EU? Egyáltalán az unió lehet-e valaha, ha igen, mikor, valóban komoly globális hatalmi tényező? Mindebben hol helyezkedik el Magyarország? Mi jellemzi a magyar kormány és Orbán Viktor külpolitikáját? Látható ebben elmozdulás, és ha igen, mi? Tényleg „külpolitikai” párt a Fidesz, és mire ez a sok felvállalt konfliktus? Lakatos Júliával, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatójával beszélgettünk. A brüsszeli percekben Arató László tudósítónkkal a legutóbbi G20-csúcs témáit beszéltük át, és azt, hogy van-e és ha igen, milyen haszna, foganatja a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezetének. Műsorvezető: Balogh Roland

A Fideszben minden hatalom Orbán Viktoré, minden döntést ő hoz, még azt is, amit ténylegesen nem, mert a Fideszben mindenki Orbán fejével próbál gondolkodni, mindenki a saját területén kicsi Orbán Viktor akar lenni, mert ez a pártban a túlélés záloga, az előrelépés feltétele. Ha a saját utadat járod, úgy jársz, mint Lázár János, és mehetsz a tenisz szövetségbe – jelentette ki a Magyar Hang Kompország című műsorában Puzsér Róbert . Beszélt arról is, hogy: • Mit szól Vona Gábor pártalapításához, és szerinte legyőzheti-e valaha Orbán Viktort? • Ki Orbán Viktor agya? • Melyik pártra nem bízna rá még egy háromlábú kutyát sem? • Csalódott-e Márki -Zay Péterben? • Ki a jó zsaru és ki a rossz zsaru a Fideszben? • Elindul-e a főpolgármester-választáson? • Milyen közéleti ambíciói vannak? Műsorvezető: Szerető Szabolcs Szerkesztő: Farkas Melinda A műsor Önöknek, az Önök támogatásából készül. Ha hozzájárulna szerkesztőségünk munkájához és a szabad magyar kritikus sajtó megmaradásához, az alábbi lehetőségeken teheti, nagyon köszönjük! Donably: https://www.donably.com/magyar-hang Paypal: https://bit.ly/2RjYnBE Bankszámla: Alhambra-Press Bt. 11702036-20724120 Ha nem szeretne lemaradni a következő epizódokról, iratkozzon fel Youtube-csatornánkra: http://bit.ly/2NbBeeV Nem csak nézné műsorainkat, hanem olvasná is a Magyar Hangot? Legyen előfizetőnk! https://hang.hu/elofizetes

Érdemes lett volna az orosz barátaink felé jelezni, hogy nincs rendben, ha meghamisítják 1956-ot? Persze, de Orbán Viktor szempontjából ennek nincs jelentősége. A magyar miniszterelnök arra tett fel mindent, hogy Oroszország megnyeri ezt a háborút – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Gazda Albert a nagy botrányt okozott orosz történelem könyv apropóján. A Kárpátalján született író, újságíró szerint a magyar kormányfőnek nincs oka szakítani az eddigi külpolitikájával, hiszen az oroszok örülnek a kormány gesztusainak, az Orbánnal szemben kritikus európai politikusok pedig ettől nem fogják jobban bírálni őt. A Fidesz szavazók egy jelentős része ugyancsak az oroszok győzelmét várja, mert akkor végre megkapná a magáét az Ukrajnának drukkoló ellenzék, a szintén Ukrajnának drukkoló hanyatló Nyugat, „és akkor Amerikáról még nem is beszéltünk”. – Jelenleg minden adott ahhoz, hogy az ország úgy táncoljon, ahogy Orbán Viktor fütyül, és ezt nagyon nehéz kivédeni – fogalmazott • Miért nem demokratikus ország Ukrajna, és miért vív mégis igazságos háborút? • Miről szólt valójában az ukrán narancsos forradalom? • Miért lebeghet Sztálin és Nagy Péter cár példája Putyin szeme előtt? • Melyik magyar rockzenekarért rajong Dmitrij Medvegyev? • Miért a fasiszta a legdurvább szitokszó Oroszországban, és miért neveznek fasisztának mindenkit? • Mi a szerepe az Egyesült Államoknak a háborúban? • Le kell, és lehet-e választani Oroszországot Európáról?

Merénylet, baleset? Mi történhetett Jevgenyij Prigozsinnal? Mit árul el az ügyről Putyin reakciója? Egyre nehezebben finanszírozza Moszkva a háborút. Hogy áll most gazdaságilag Oroszország? Hogy áll az orosz szénhidrogének „visszaszorításával”, a leválással az EU és Magyarország? Milyen alternatíváink vannak az orosz kőolaj és gáz kiváltására és mennyibe kerülne az? Van bármi realitása annak, hogy Putyin Belarusz teljes „bekebelezését” is sikerként adná el Oroszországban, amennyiben Ukrajnát nem sikerülne térdre kényszerítenie? Mit árul el az orosz-magyar kapcsolatokról az 1956-os forradalmat fasiszta felkelésként bemutató orosz tankönyv ügye? Be kellett volna-e kéretni emiatt az orosz nagykövetet, és ennek milyen súlya lett volna? Jövőre elnökválasztást tartanak Oroszországban, Putyinnak lesz-e komoly kihívója? Deák Andrással, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársával beszélgettünk. Az e heti brüsszeli percekben pedig az Európai Tanács elnökének azt a minapi megjegyzését jártuk körbe Arató László brüsszeli tudósítónkkal, amelyben Charles Michel arról beszélt, akár már 2030-ban el tudná képzelni az EU további bővítését. Műsorvezető: Balogh Roland

Az inflációt nem a kormány győzte le, azt nem lehet legyőzni. A drágulás már megtörtént, és hiába mérséklődik az üteme, aminek egyszer már brutálisan megemelkedett az ára, az már így is marad, és együtt kell élnünk vele. Idén decemberben átlagosan 40 százalékkal lesz drágább minden, mint két évvel korábban – jelentette ki Kompország című műsorunkban Palócz Éva közgazdasági kutató elemző. Palócz Éva még beszélt arról is, hogy: • van-e olyan orbáni gazdasági terv, ami jövőképet mutatna? • hogy tüntethetik el az akkugyárak a magyar középvállalatokat? • megkapja-e a kormány az uniós pénzeket? • mi okozta Magyarországon az Európa-rekorder inflációt? • kárt okozott vagy inkább használt az alapvető élelmiszerekre kivetett árstop? • mennyit segít a legszegényebb nyugdíjasokon a nyugdíjkorrekció, és szükség lenne-e differenciált nyugdíjemelésre? • miért jöttünk ki gazdaságilag sokkal rosszabbul a covid járványból, mint mások? Műsorvezető: Szerető Szabolcs Szerkesztő: Farkas Melinda

A Kultúrtáj nyári szünete jövő héten véget ér, addig is még egy utolsó válogatásadással jelentkezünk. Ebben a részben a Péterfy Gergellyel, Lovasi Andrással, Krusovszky Dénessel, drMáriással és Boldizsár Ildikóval készített beszélgetésekből szemezgettünk.