százhold - Veiszer Alindával

Veiszer Alinda vendége Győri Hanna szerkesztő és Jakab Éva pedagógus, a Pagony iskolai programokért felelős munkatársa.Az Üveggolyó sorozat két holland kötetéről, a Rózi és Musza, valamint a Csavi és az apamentő akció című könyvekről beszélgetnek: barátságról, sokszínűségről, előítéletekről, szegénységről és hajléktalanságról – mindarról, amit ezek a történetek természetesen és minden didaktikusság nélkül hoznak közel a gyerekekhez.Szó esik arról is, hogyan lesz a könyvekből iskolai foglalkozás, és miért fontos, hogy a fikció biztonságában ismerjék meg a gyerekek a világ sokféleségét.Hogyan jelennek meg ezekben a történetekben különböző családmodellek? Mit árulnak el a társadalomról, amelyben élünk? És hogyan lehet mindezt úgy megmutatni a gyerekeknek, hogy közben az irodalomé maradjon a főszerep - címke nélkül?A könyvek és az adás az Európai Unió támogatásával jött létre, a Kreatív Európa program keretében jelentek meg. A Rózi és Musza Varga Orsolya, a Csavi és az apumentő akció Rádai Andrea fordítása.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Miklya Zsolt költő és lánya, Miklya Emese illusztrátor, akik Nagyobb az óriásnál című közös kötetük kapcsán mesélnek a családi életüket meghatározó játékról és alkotásról.Megismerhetjük apa és lánya közös munkáját, Emese pályakezdését és azt, hogyan talált rá Zsolt negyvenévesen a versírásra.A versek mögötti utalások és Emese illusztrációi mellett a nehezebb témák is előkerülnek: hogyan lehet gyerekeknek írni a hajléktalanságról vagy a veszteségről? Hogyan találkozik mindebben a mese, az akvarell és a színes ceruza? És mit keres a pemete cukorka egy versben?A beszélgetésben a nyelvi játékok, a ritmusok és a kötet pasztelles színvilága is helyet kap, és Miklya Zsolt saját előadásában hallhatod a Teniszdal című verset, de az is kiderül, milyen párhuzamok vannak az élet és a játék között.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója kapcsán Veiszer Alinda dr. Aliczki Katalinnal, az Októberi zongoraszó című kötet szerzőjével beszélget.Az ifjúsági regény eredetileg terápiás céllal született: egy nagyapa emlékeiből, családi titkokból és apró történetekből bontakozik ki egy egész korszak, amelynek fontos helyszíne Debrecen, hiszen a forradalom első fegyveres összecsapása itt történt.Hogyan lehet közelebb hozni '56-ot a mai gyerekekhez? Mit keresnek a regényben ludak? Mit jelentett a titok és a hallgatás akkor egy kisgyereknek? És miért fontos, hogy minél többet beszéljünk a múltról? Személyes emlékek, családi titkok és történelmi sorsfordulók egy ünnepi beszélgetésben.

A Pagony 25. születésnapján, a Dürer Kertben rögzített élő beszélgetés résztvevői Veiszer Alindával a gyerekirodalom határait feszegetik: tabukról, szülői félelmekről, nehéz témákról és arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a történetek a gyerekeknek megérteni a világot, és oldani a szorongásaikat. Vajon mindenről lehet írni? Lehet-e halál egy gyerekkönyvben? Van olyan téma, amiről nem szabad írni a gyerekeknek? És vajon melyik szerző tudná megölni a saját szereplőjét? Merészség és biztonság a gyerekirodalomban.

Szabó T. Anna, Lackfi János, Harcos Bálint és Varró Dániel arról mesél Veiszer Alindának, hogy milyen verseken nőttek fel, mikor dőlt el, hogy költészettel fognak foglalkozni, és miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni vagy írni.Szóba kerülnek az első versek, meghatározó költők és persze Weöres Sándor, akinek egy verse még egy afrikai faluban is különös utat járt be. Mesélnek arról is, hogy melyik korosztállyal nehéz verset hallgatni, segít-e a zene a költészetnek, és milyen témákat kerülnek, amikor gyerekeknek írnak.Vajon történt-e nemzedékváltás a gyerekeknek szánt költészetben? Mit kezd a mesterséges intelligencia a verssel? A Pagony 25. születésnapján megrendezett fesztiválon felvett beszélgetésből az is kiderül, milyen témához nem nyúlna egy gyerekeknek alkotó költő, és hogy miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni – vagy éppen írni.Versekről lazán és szenvedélyesen.

Hogy kerül Dürer rinocérosza egy gyerekkönyvbe? Veiszer Alinda Révész Emese művészettörténésszel és Herbszt László illusztrátorral Dürer híres rinocéroszáról, fametszetről, a térképekről és arról beszélget, hogy hogyan született meg a Ganda és Babita utazása című különleges nyomdatechnikával megjelent könyvük és annak egyedülálló vizuális világa.Mit árul el egy 500 éves fametszet a korról, és hogyan változik meg a világ, amikor új kultúrák és addig ismeretlen tájak kerülnek egymás mellé? Szó esik arról is, hogyan lehet képeskönyvet írni és képekben gondolkodni, és hogy miért fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb közel kerüljenek a képzőművészethez.Ez a családi kötet egyszerre kalandregény, képeskönyv és művészkönyv, amit érdemes együtt olvasni, nézni és megfejteni. A könyv és a beszélgetés különleges belépő a képzőművészet világába – az egész családnak.(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendégei Halász Emese, azaz Indigo és Borsi Bálint - a Z generáció hangjaira figyelünk.A Hallunk titeket című kötetben mai előadók dalszövegei olvashatók Krúbitól Beton.Hofiig, akiknek a dalait egy egész generáció hallgatja. De mit jelent fiatalnak lenni a 2020-as évek Magyarországán? Mi történik, ha a dalszövegeket nem csak hallgatjuk, hanem olvasni is kezdjük?A dalokat Borsi Bálint költő, műfordító és tanár jegyzetei kísérik, és segítenek eligazodni az irodalmi és kulturális utalások, szlengek és rejtett kapcsolódások között. Hogyan ír Emese, honnan jönnek a történetei, és mi minden kerül egy dalba? Miért megkerülhetetlen a közélet és a politika a mai dalszövegekben, és hogyan kapcsolódnak klasszikusokhoz, elődökhöz?A beszélgetésben Indigo Nárcisz című dalát és a közönség egyik kedvencét, a Sivatagot is közösen olvassuk, elemezzük, és az is kiderül, hogyan születtek ezek a szövegek.Hallunk titeket!

Veiszer Alinda vendége Kertész Erzsi, a Panthera-univerzum megalkotója, akivel a népszerű sorozat kulisszái mögé nézünk. Mi adta a regény alapötletét, és mi történik, amikor hat különböző személyiség kerül összezárva egy veszélyes helyzetbe?Kiskamaszok, erős karakterek, inspirátorok és szabotőrök, két törzs, személyiségváltozások, társadalmi kérdések – és egy hegy...Kertész Erzsi pszichológusként különös figyelemmel építi a szereplőit: mindegyikük önálló személyiség, saját belső világgal.Hogyan változtak a szereplők az elmúlt tíz évben, mennyi veszély fér bele egy kamaszoknak szóló kalandregénybe, és hogyan lett Rozika néni egy egyszerű mellékszereplőből a sorozat egyik emblematikus figurája.A hetedik kötet apropóján ezekről is hallhatsz!(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Molnár Jacqueline illusztrátor, az Év Gyerekkönyve Díj idei Életműdíjasa, akinek jellegzetes képei generációk óta meghatározó részei a magyar gyerekkönyveknek, többek között Lackfi János és Lázár Ervin köteteit is életre keltik.Erős színek, humor és rengeteg apró geg – Jacqueline képei első pillantásra felismerhetőek. De honnan jön ez a különleges látásmód? Mennyire formálta a barcelonai élet és a gyerekkori emlékek sora?Beszélgetünk a Bújócska és a Robotok című saját köteteiről, a Covid és a mesterséges intelligencia hatásáról és arról, miért lehet éppen most reneszánsza az emberi alkotásnak. A kiszolgáltatottság és a társadalmi problémák iránti érzékenység mellett Vasarely, az erős családi örökség és egy különleges, menekült gyerekek történeteit feldolgozó barcelonai műhely is helyet kap a beszélgetésben.Jacqueline mesél arról is, hogyan hatott rá az animációs filmes múltja, miért nem lett végül rajzfilmes, szóba kerül a Plastic Monster projektje, hogy honnan jönnek az ötletei, és az is, hogy miért tudja a rajzolás minden feszültségét feloldani.(Fotó: Hartyányi Norbert)

A 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötetről beszélget Veiszer Alinda Péczely Dóra szerkesztővel és Krizbóval, az illusztrátorral.Mi történik, ha egy verseskötet két oldalról olvasható? Mi köti össze a verseket, és hogyan és miért van egyszerre jelen bennük a szerelem, a veszteség, az önsértés, a családon belüli erőszak, a fájdalom és a továbblépés lehetősége? Miért fontos ezekről beszélni, és mit adhat az, ha valaki felismeri: nincs egyedül, és nem az ő hibája?Miért fekete-piros a kötet? Hogyan lehet egyáltalán verset illusztrálni, és hogyan találkozik a költő, az illusztrátor és az olvasó saját olvasata? Miért éppen egy Varró Dani-vers Krizbo kedvence? Hol ér össze a két oldal, miért kell szó szerint megfordítani a könyvet, és miért szerepel benne kétszer ugyanaz a Kosztolányi-vers?(Fotók: Dénes Nóra és Gordon Eszter / Pagony)