Lakmusz podcast

Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületeket a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet alapján lehet létrehozni a tagállamokban. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta a platform, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, a platform mégsem lépett semmit. A testületek egyedi ügyben nem hozhatnak kötelező döntést, de a DSA szerint a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal. Hogy a gyakorlatban két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában.See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Lakmuszon rengeteget írtunk a kormányzati propagandáról és az államilag támogatott dezinformációról, a választás utáni első podcastunkban viszont arról beszélgettünk, miért nem működtek most ezek az eszközök, vagy legalábbis miért nem tudták megakadályozni a Fidesz kétharmados vereségét. Vendégünk volt Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója, és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Az alábbi témákról volt szó: 00:32 – Gazdasági determinizmus vs. varázstalanodás. Lehet, hogy túlértékeltük a propaganda szerepét? 10:07 – Atomháborús fenyegetés és a mindenhatóság érzésének csapdája. Túltolta a Fidesz az ukránozást?  17:20– Az orosz beavatkozás kihúzott méregfoga. Köszönjük Rácz Andrásnak és Európának. 25:47 – AI a kampányban. Túl korán és túl gagyin kezdte a Fidesz. A mennyiségi logika megbicsaklása. 32:49 – A Facebook kirántotta a szőnyeget a Fidesz-kampány alól (de nem úgy, ahogy Gajdics Ottó gondolja). 39:46 – Mi lesz a fideszes médiabirodalommal? A piac láthatatlan keze. Fog-e bárki fizetni a megtévesztő propagandáért? (Címlapi fotó: Németh Dániel) See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Lakmusz november 30-i cikkében bemutattunk egy közel százfős kamuprofil-hálózatot, melynek tagjai szakmányban terjesztik a kormánypárti tartalmakat a Facebookon, miközben AI-generált képekkel komplex élettörténeteket szőnek maguk köré, ismerőseik közé pedig valódi embereket is behúznak. Podcastunkban Teczár Szilárd Német Szilvit, a cikk szerzőjét kérdezte arról, hogyan sikerült feltárnia a hálózatot, mi a jelentősége az álprofilos politikai kampányoknak, és mit tehetnek az internetező állampolgárok a megtévesztő Facebook-fiókok kiszűréséért. Az alábbi témákról volt szó: 00:52 – Hogyan jutottunk el egy olvasói tipp alapján 87 gyanús profilhoz? 04:14 – Miért szintlépés ez a hálózat a korábbi hasonló próbálkozásokhoz képest? 09:28 – Cintia, Zoltán és a többiek: hogyan építenek fel teljes élettörténeteket a kamuprofilok, és hogyan hálóznak be valódi embereket is? 14:55 – Békemenet, Washington, Moszkva: a hálózat politikai aktivitása a fontos közéleti események idején pörög fel. 18:09 – A hálózat tagjainak fele benne van a Harcosok Klubja nyílt támogatói csoportjában is. Mi ez a csoport? 21:25 – Újságírói praktikák: hogyan zajlott a nyomozás? 23:32 – Szilvi kedvenc álpofiljai és AI-generált képei. 25:54 – Actor, context, behaviour: miről ismerhetjük fel az álprofilokat? 31:07 – Mire lehet jó egy ilyen hálózat a kampányban? Az álprofilok utáni nyomzást magyar nyelven itt, angolul itt olvashatjátok, a profilokat pedig ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Egy főként átláthatósági szabályokat tartalmazó uniós rendeletre reagálva a Meta (a Facebook anyacége) és a Google is bejelentette, hogy nem futtat tovább politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Az EU-s jogszabályt október 10-től kell alkalmazni, a platformok tiltása nem sokkal ezelőtt lépett életbe. Mivel Magyarországon a kormányközeli szereplők európai léptékben is hatalmas összegeket költöttek online politikai hirdetésre, előzetesen azt valószínűsítettük, hogy a tiltás a Fidesznek fáj majd a legjobban. Azóta több cikkben bemutattuk, hogy a tiltás korántsem hézagmentes, vannak olyan hirdetők, akik továbbra is nagyüzemben adnak fel politikai hirdetéseket a Meta és a Google felületein. Bár ezzel nemcsak a platformok belső szabályzatát szegik meg, hanem valószínűleg az EU-s rendeletet is, a jogszabály betartatására még nincs kijelölt magyar hatóság. A Lakmusz podcastjában Teczár Szilárd Német Szilvivel, a Lakmusz újságírójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével beszélgetett arról, mi történik a politikai hirdetésekkel október 10. óta. Szóba került az is, hogy a Fidesz új kampányeszközei (a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök) mennyire lehetnek alkalmasak a fizetett hirdetések kiváltására. Egyéb, a podcastban említett de korábban nem linkelt cikkek és elemzések A Political Capital, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Központ jelentése a politikai hirdetésekről a 2024-es kampányban A Lakmusz nemzetközi összehasonlítása a 2024-es kampányhajrá időszakából A Political Capital elemzése a Google-hirdetésekről a politikai hirdetések leállítása után A Lakmusz cikke a Nemzeti Ellenállás Mozgalom tulajdonosváltásáról See omnystudio.com/listener for privacy information.

Hogyan csatlakozott rá a kormányközeli média Orbán Viktor nyilatkozatára, és milyen narratívák kezdtek terjedni már az év elején a Soros-birodalom „kiűzéséről”? Milyen szerepet visz a kormányzati kommunikációban a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner? Milyen módszerekkel mutatható ki az üzenetek összehangolt terjesztése? Mit lépjen egy ilyen környezetben a független média? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horváth Katával, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, aki Ring Orsolyával közös tanulmányában mesterséges intelligenciával támogatott szövegbányászati módszerekkel vizsgálta az állami dezinformáció terjedésének mintázatait.  A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. Fotó: Attila Kisbenedek/AFPSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen eszközökkel lehet vizsgálni egy összetett politikai téma megjelenését a nyilvánosságban? A Political Capital kutatói komplex módszertant dolgoztak ki az ukrán kémbotránnyal kapcsolatos narratívák nyomon követésére: igénybe vettek egy a HDMO projekt keretében fejlesztett új eszközt, a Visalertet, használták saját szélsőjobbmonitor adatbázisukat és úgynevezett social listening eszközöket is. Podcastunkban arról beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal, a Political Capital kutatóival, hogy a kémüggyel kapcsolatos kormányzati narratívák nem feltétlenül tükröznek egy jól átgondolt kampánystratégiát, bár illeszkednek a kormány külső és belső ellenségeket egyszerre felmutató általánosabb taktikájába. Azt is végigvesszük, hogyan került be az ügy hatására a nyilvánosságba Kárpátalja visszacsatolásának lehetősége, és miként reagált erre a magyar szélsőjobboldal. Kép forrása: Genya Savilov/AFPSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat? Ezek a kérdések a detekto.hu, egy 13-16 éves fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t létrehozó Idea Alapítvány munkatársaival, Nagy Krisztinával és Timár Borbálával többek között arról beszélgetünk, hogy miért elengedhetetlen része a dezinformáció felismeréséről szóló oktatásnak a minőségi hírek jellemzőivel való foglalkozás; mi az, amit a tényellenőrző újságírás eszköztárából a kamaszok is könnyen megtanulhatnak használni, és még élvezik is; miért múlik nagyon sok a tanárokon a kritikai médiaműveltség iskolai oktatásakor. A detekto.hu-t az Idea Alapítvány a HDMO (Magyar Digitális Média Obszervatórium) együttműködés keretében fejlesztette. See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milliós nagyságrendben érkező menekültekről és széles körű állami segítségről beszélnek a kormánypárti politikusok, de mi látszik az adatokból? Menedékes státuszt csupán néhány tízezren kaptak, miközben egy tavaly nyári döntés miatt több ezer menekült lakhatása került veszélybe. „Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket” – ezt Szentkirályi Alexandra még kormányszóvivői minőségében mondta 2022 májusában. Nem ő volt az egyetlen, aki így hivatkozott az Ukrajnából Magyarországra menekülők segítésére. A hangzatos mondatokon túl azonban pontos adatokat csak ritkán említenek a politikusok az ukrajnai menekültekkel kapcsolatban. Mit lehet tudni arról, valójában hány ukrajnai menekült tartózkodik az országban? Milyen támogatás jár az úgynevezett menedékes státusszal, és mennyit költ az állam a segítségnyújtásra? Podcastünkben civil szervezetek munkatársaival beszélgetünk arról, hogy miben segít az állam - és miben nem. Vendégeink: Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője és Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) Menekült programjának koordinátora.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Közép-Európában nem túl fényes a helyzet, de a csehek és a szlovákok nálunk valamivel ellenállóbbak az álhírekkel szemben. Mennyit számít ebben a történelmi múlt, a propaganda vagy akár a politikai hovatartozás? Krekó Péter szociálpszichológus és Molnár Csaba kutató a Lakmusz podcastjában. A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást, amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra. A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben.  Magyarországon például a megkérdezettek 72 százaléka teljes mértékben vagy inkább egyetértett azzal az állítással, hogy „Vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket", 62 százalék pedig azzal, hogy „Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen". Ugyanezekkel az állításokkal Csehországban 46 illetve 27 százalék, Szlovákiában 43 illetve 32 százalék értetett egyet.  Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek? Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága vagy épp a politikai hovatartozás?  A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával. A kutatás részletes eredményei itt érhetők el. A tanulmány az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült, amelynek a Lakmusz is tagja. Az összehasonlító kutatás elkészítésében HDMO-val együttműködtek a régió más dezinformáció-ellenes műhelyei is: cseh-lengyel-szlovák CEDMO által közösen kidolgozott kérdőívet Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában kérdezték le teljesen, egy részét pedig a BROD Bulgáriában is. Fotó forrása: M1/YoutubeSee omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar közmédiát már jó pár éve, 2016-ban EU-s szinten panaszolták be: a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek közösen fordult az Európai Bizottsághoz azt kifogásolva, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak. Milyen részeredményeket hozott az ügy? Mennyi haszna van annak, hogy 2021 óta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi az MTVA számára nyújtott állami támogatás felhasználását? És mi lehet az oka, hogy az átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és indokolatlan közpénzszórást nem sikerült feltartóztatni? Erről az éveken keresztül húzódó, végül tavaly záruló ügyről beszélgetünk Urbán Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával.  A panasz történetének részletes leírása a Mérték Médiaelemző Műhely decemberben megjelent, Ostromolva, támogatás nélkül – Lágy cenzúra a magyar médiában című tanulmányában szerepel. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFPSee omnystudio.com/listener for privacy information.