Alsóház

Andy Burnham miniszterelnökségének mézes hónapjain vagyunk túl. Az új miniszterelnök eddig kiváló kommunikátornak bizonyul, és az is kiderült, hogy egy viszonylag radikális reformminiszterelnökként szeretne bevonulni a történelembe. Beszélni fogunk arról, hogy mit szeretne pontosan Burnham, és hogy abból mi és hogyan reális. Ahogy arról is, hogyan hervasztotta el a Zöld párt virágzását a Burnham-jelenség és a párt saját tagságának kombinációja. A jobboldalról is beszélünk, hiszen ott is visszarendeződést tapasztalunk, ugyanis a Toryk elnöke, Kemi Badenoch növekedő népszerűségének és a Reform párt korrupciós botrányainak hála hosszú idő után először a Konzervatívok beérték Farage-ékat a közvéleménykutatásokban. 

A Munkáspárt a papírforma szerint rosszul szerepelt az idei brit önkormányzati választásokon májusban. Ez utat nyitott a manchesteri polgármester, Andy Burnham számára, hogy leváltsa Keir Starmert, aki ezek után úgy döntött, le is mond, nem küzd meg kihívójával. Sokáig úgy tűnt, hogy a Munkáspárt Blairita szárnyából a volt egészségügyi miniszter Wes Streeting is indul, azonban ő is beállt Burnham mögé, akit így egyenes út visz július 20-i koronázásához. De kicsoda Andy Burnham, miért mondott le Starmer, és miért voltak olyan rosszak a munkáspárt ökormányzati eredményei? 00:38 - Az önkormányzati választás eredményei39:20 - Keir Starmer öröksége01:04:30 - Mit akar Andy Burnham?

A Zöld Párt virágzásával indul a tavasz Nagy-Britanniában. Az ökopopulista irányt vett párt kényelmesen nyert meg egy február végi időközi választást Manchester külvárosában, ahol eredetileg Keir Starmer Munkáspárton belüli riválisa, Andy Burnham is akart indulni. A miniszterelnök széke nagy többsége ellenére igencsak inog; a télen az Epstein-botrányba súlyos mértékben belekeveredett nagykövete miatt is kellett magyarázkodnia. De a külpolitikai manőverezése is egyre nehezebb, a jelenleg is zajló iráni krízis közepette az Irak által traumatizált brit választók és Donald Trump amerikai elnök igényei között kell lavíroznia. 01:54 - Peter Mandelson az Epstein aktákban37:42 - Zöld siker Gorton & Dentonban1:29:19 - Hogy reagált a brit politika az iráni válságra?

A brit ősz a közösségi médiás politizálás sikerét hozta: a nyár folyamán felépített szélsőjobbos kampány egy száz-százötvenezres londoni tüntetésben kulminálódott, Zack Polanski, a Zöld párt elnöke pedig podcast túrával repítette magasba pártját a közvéleménykutatásokban. Ezeket egyébként továbbra is a Reform vezeti, a Munkáspárt már a Zöldek felé is veszít szavazókat, de Corbynék új pártja, a Your Party önmaga paródiáját valósította csak meg. 01:01 - Tommy Robinson és a szélsőjobb 14:13 - Továbbra is vezet a Reform27:23 - Előretörő Zöldek44:53 - Önmaguk paródiájába süllyedő Corbynék53:53 - Munkáspárti költségvetés és belső Starmer-ellenes szervezkedés

Nagyobb szünet után visszatért az Alsóház! A Munkáspárt kormányzásának első évének rövid összefoglalása után ebben a részben szó lesz a Reform párt megerősödéséről, hotelben lakó menedékkérőkről és a brit közbeszéd jobbratolódásáról, Jeremy Corbyn és Zarah Sultana új pártjáról, internetes szabályozásokról és még a Zöld párt elnökválasztásáról is! 31:00 - Online Safety Act46:40 - Corbyn Párt 1:20:40 - Zöld elnökválasztás Egon 24.hu-ra írt cikke: https://24.hu/kulfold/2025/07/05/keir-starmer-munkaspart-elso-eve/Ábel Partizán szereplése: https://youtu.be/dwFPDaHdcLE?si=HmMxCjeFN1SnwjdURamsey nem szereti Polanskit: https://www.youtube.com/shorts/hwwLNOOFwAY

Kedves hallgatók és esetleges új követők, akik a Partizán szereplés után találtak meg minket. A podcast az elmúlt pár hónapban egészségügyi, családi, és egyéb elfoglaltsági okok miatt szünetelt, de reményeink szerint hamarosan újra jelentkezünk. Ha tájékozódni szeretnétek az elmúlt hónapok eseményeiről, ajánljuk Ábel interjúját a Partizánon, valamint kövessétek Egon, Iván, és Ábel cikkeit a 24.hu-n, a Mércén, és a Gemisten. 

Továbbra is pangással telik Keir Starmer miniszterelnöksége. A Munkáspárt első fél éve alatt nem tudott érdemi intézkedéseket bevezetni, a hírekbe elsősorban kínos ügyekkel és görcsös újrakezdési próbálkozásokkal tudott bekerülni, ami alól csak egy lelkiismereti eutanáziaszavazás a kivétel. Eközben a Konzervatívok új elnöke Kemi Badenoch nem tudja érdemben észrevettetni magát, egyes közvéleménykutatásokban már a Reform a toryk előtt jár. De Nigel Farage pártja sem lehet boldog, ugyanis az új jobboldal nemzetközi mecénásánák, Elon Musknak kaotikus kirohanásai miatt lehet, hogy jelentős adományoktól esnek el. A LibDemek nyári jó eredményeik ellenére szintén nem tudnak hírértéket produkálni.  0.50: Munkáspárti küszködés 30.25: Eutanázia-szavazás 43.44: Kemi Badenoch, az új Tory elnök 58.53: a Reform Erősödése

Aki legutóbb júliusban olvasott híreket a brit politikáról, gondolhatja, hogy a Munkáspárt még mindig a mézesheteit tölti óriási győzelme után. Ez azonban nincs így. A párt kormányzásának első három hónapja ugyanis rossz hangulatban, csalódásokkal és korrupciós botrányok közepette telt el. Az új miniszterelnök, Keir Starmer népszerűségi rátája 26%-on áll, ami 3 hónap után szokatlanul alacsony. Eközben a Konzervatívok folytatják a maratoni hosszúságú pártelnök-választásukat, ami az utolsó köréhez érkezett.  00:30 - A Munkáspárt teljesítménye az elmúlt 3 hónapban 50:35 - A Tory pártelnök-választás

A papírforma szerint alakult a választás. A Munkáspárt 412, a Konzervatívok 121, a Liberális Demokraták 72, a Skót Nemzeti Párt 9, a Reform UK 5, a Zöld Párt pedig 4 képviselői helyet szerzett. De melyik pártnak mit jelent ez az eredmény és mit csinált a Munkáspárti kormány az első két hetében? Erről fogunk beszélgetni az Alsóház Podcast mostani részében.  00:28 - A Munkáspárt győzelme 25:59 - Merre tovább a Konzervatívoknak? 44:14 - Minek köszönhető a LibDemek sikere? 57:40 - A Reform áttörése 1:09:07 - A Zöldek furcsa választói koalíciója 1:14:33 - A Függetlenek sikere 1:30:40 - A Munkáspárti kormány első két hete

A választási eredményt kiertékelő sorozatunk első adásában Egon beszélget Egedy Gergellyel a Konzervatív Párt történelmi vereségének másnapján a párt történetéről, a brit konzervativizmusról és annak jövőjéről.