A véleményeken túl

Mi bukott meg 2026-ban? Hogyan definiálhatjuk az Orbán-rezsimet az áprilisi választások fényében? Miért érdekes, hogy plebiszciter vezérdemokráciaként vagy választási autokráciaként tekintünk rá? És mi a definíciókkal kapcsolatos vita tudományos, vagy akár politikai tétje? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Farkas Eszter a TK Politikatudományi Intézet kutatóival,Körösényi Andrással és Benedek Istvánnal. 

Mit mutatnak az adatok a magyar kutatói közösség állapotáról?Miért érzik bizonytalannak a kutatók a tudományos pályát Magyarországon?Mit jelent a stabilitás és az autonómia a kutatók mindennapi munkájában?Milyen intézményi környezet adhatna valódi biztonságot és versenyképességet a magyar kutatásnak?Milyen tanulságokat érdemes levonni az adatokból egy újabb kutatóhálózati átalakulás küszöbén?Koltai Júliával, a TK Számítógépes Társadalomtudomány Kutatócsoport kutatóprofesszorával az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája 2025-ös kutatói felmérésének eredményeiről Csurgó Bernadett beszélget.

Miért nehezebb a nem várt eredményt hozó és a várt összefüggések hiányát mutató kutatások publikálása? Milyen kutatói stratégiák segíthetnek elkerülni az eredmények nélküli kutatásokat? Hátrányba kerülnek-e az ilyen projekteken dolgozó kutatók? Mennyiben torzul ezek következtében a tudományos diskurzus? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Farkas Eszter (ELTE TK Politikatudományi Intézet) Szeitl Blankával (ELTE TK Szociológiai Intézet) és Plesz Bendegúzzal (ELTE TK Politikatudományi Intézet). 

Miért fizetünk milliárdokat külföldi multiknak, hogy idejöjjenek?Lehet-e gazdasági nacionalizmust építeni külföldi tőkéből?Miért nehéz továbblépni az összeszerelőgazdaságból?Miért egyre bőkezűbbek a multikkal az autokratizálódó rendszerek?Van-e élet túl az FDI-vezérelt modellen?Medve-Bálint Gergővel Szikra Dorottya beszélget.

Függ-e a zöld fogyasztás a társadalmi státusztól?Klímaszorongunk, ugyanakkor nem cselekszünk. Mi lehet ennek az oka?Napelemek vs. magyar társadalom: milyen szerepet játszik a gazdasági kényszer a zöld döntésekben?Hogyan jelenik meg a környezetvédelem témája a médiában?Csurgó Bernadettel és Horzsa Gergellyel, az ELTE TK Szociológiai Intézet munkatársaival a Fenntartható fogyasztási mintázatok című kutatás kapcsán Gébert Judit beszélget.

Hogyan hat a mesterséges intelligencia alapjogainkra?Mire használhatják a parlamentek a mesterséges intelligenciát?Milyen gyakorlati felhasználási eseteket ismerünk?Hogyan érdemes jogilag szabályozni a mesterséges intelligencia parlamenti alkalmazását?Szentgáli-Tóth Boldizsárral, az ELTE TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársával Berkes Rudolf, az ELTE TK Jogtudományi Intézet projektkutatója beszélget.

Hogyan jelennek meg társadalmi különbségek és hatalmi viszonyok a tanteremben?És hogyan segíthet a művészet, a közös alkotás abban, hogy ezekről beszélni tudjunk, sőt akár változtassunk is rajtuk?Ebben az adásban Katona Noémi beszélget Árendás Zsuzsával és Eredics Lillával az EXPECT_Art kutatásról, amely művészeti módszerekkel, gyerekek, tanárok és közösségek bevonásával vizsgálja ezeket a kérdéseket iskolai környezetben.

Miben hasonlít a tudományos kutatómunka és a krimiírás?Miért jó színhely egy krimihez az akadémiai világ?Képes-e egy krimi közelebb vinni a nagyközönséget atudományos élet megértéséhez?Hogyan segíthetnek az irodalom, vagy más művészetek atudományos kérdések társadalmi megértésében?Kristóf Lucával a közelmúltban megjelent krimije, a Halál az Akadémián kapcsán Csurgó Bernadett beszélget.

Mi az a digitális karizma?Hogyan veszi rá egy vezető a követőit a "kollektív pezsgésre?"Mutat-e szektás jellemzőket a Tisza?Hogyan lehet egy politikailag ennyire forró témát tudományos megalapozottsággal elemezni?Kövesdi Veronikával és Metz Rudolffal, az ELTE TK Politikatudományi Intézet kutatóival Kristóf Luca beszélget.

Az egészséges környezet mint emberi jogMelyek a gyerekek jogérvényesítési lehetőségei?Mit tehet egy ombudsman?Az államok klímakötelezettségei gyerekszemmelLux Ágnes és Kecskés Gábor, az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet kutatói beszélgetnek.