Podcast 2030

Ebben az epizódban vendégünk Kovács Gyula adattudós, adatcoach, a magyar alkalmazott adattudomány meghatározó alakja, a Láncreakció podcast egyik szerkesztője. Most az utóbbi 30 év tapasztalatairól mesél, azokra az időkre visszanyúlóan, amikor az adattudományt még adatbányászatnak, vagy csak nemes egyszerűséggel statisztikának hívták. Elmondja, hogy a CEO-t nem érdekli, hogy te, mint adattudós mennyit dolgoztál, csak arra a fránya 3 slidera van szüksége, amiben a végeredeményt mutatod. Ugyanakkor arról is szó esik, hogy hogyan indulhatsz el a pályán fiatal adattudósként. Spoiler alert: a munka oroszlánrészét ma már az egyáltalán nem szexi, de annál hasznosabb "adattisztiítás", illetve a folyamatos kliens-menedzsment jelenti.

Nothing screams "procrastination" more than the year it took us to edit this video after recording it! In this episode, we learn that the proper term for this is the "errand paralysis" - and it is one of the tell-tale signs of being en-route to burnout! Our society is complex and the technological advancements of the last century were all supposed to make our lives easier - yet it seems that we are under more pressure than ever to perform. But what are the metrics that we use to measure this performance? Are then even fair? Was it really easier for our parents? In this more-than-usually-personal episode, we dip our toes in these difficult questions as two millennials and argue for the necessity of a fine line between individualism vs community. In the age of self-help books, we always think we can fix ourselves, win the system, do more yoga, self-care, and win at life - but all of this is it not very useful if we live in an unhealthy community, where the measures of winning at life are not clearly defined - or even worse, they are just random - at least to a great extent.

Ebben az epizódban Dr. Kis Zoltán vegyész- és biomérnökkel beszélgettünk, aki jelenleg vakcina gyártási technologiák fejlesztésén dolgozik az Imperial College London kutatóegyetemen. Áttekintettük a különböző védőoltás típusokat és azok működési mechanizmusát (lásd lennebb). Kérdeztünk a kihvívásokról, mint például a vakcinák tömeggyártása vagy a platform technológiák kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik többféle oltás lergyártását ugyanazzal a gyártósorral. Ígéretes újításokat ismertünk meg, amelyek a jövőben lehetővé tehetik hogy az oltásokat hűtés nélküli tárolását, vagy élesztőgombák segítségével történő hatékony előállítását. (2021-március-17) Vakcina 101: A klasszikus oltások inaktivált vírust vagy vírusrészt jutattnak a szervezetbe, amelyek testidegen anyagok lévén kiváltják a szervezet immunreakcióját. Az újabb oltások ezzel szemben csupán a vírus egy részét kódoló DNS vagy RNS szekvenciát tartalmaznak, egy utasítást, ami alapján maguk az emberi sejtek gyártják le a vírus bizonyos részét (antigént). A végcél minden esetben az, hogy az immunrendszer megtanulja hogyan kell elpusztítanui ezeket az ártalmatlan vírus utánzatokat, mielőtt a szervezet megfertőződne a valódi vírussal. Ezáltal megelőzhetőek a súlyos következmények, és emiatt a védőoltásokra úgy tekinthetünk, mint a leggazdságosabb egészségügyi beavatkozásra.

Az algoritmusok mára már gyakran nagyobb szerepet játszanak a társadalom alakításában, mint a közvélemény. Talán összetettségük miatt, de valahogy mindig csak a végkifeljet, a rosszul vagy szuperül ellátott feladat vagy szerep számít, ez kerül górcső alá. Az viszont megkerülhetetlen tény, hogy az algoritmusokat jól meghatározott, merev matematikai alapelvek alapján fejlesztjük ki, és a folyamat során az összetett világunk egy kis idealizált játékmodellre redukáljuk - így sokszor megkerülhetetlen kiskapuk és társadalami előítéleteket kódolunk gépi döntésszerkezeteinkbe. Ebben az epizódban az internet - és ezáltal a modern társadalom - mozgatórugóját képező 7 alap-algoritmusból kiindulva próbáljuk kibontani, hogy hova vezethez ez a közeljövőben.

A címben említett felkiáltás angol verziója, a "publish or perish!" mára már íratlan szabállyá vált a tudományban. A kifejezés azt hivatott szimbolizálni, hogy a modern tudomány hajlamos egyetlen, gyakran helytelen metrikának alávetni magát (a publikált cikkek száma) és ez nem föltétlenül mindig vezet jó irányba a társadalom szempontjáből - sőt sokszor egyenesen gátolja a tudomány szerepét, mint a társadalom előremenetelét elősegítő eszköztárat. Ebben az epizódban a tudományos cikkek életciklusáról beszélünk, a finanszírozástól a kutatás és lektorálás folyamatán keresztül, a végül ingyenesen elérhető, vagy fizetős falak mögé zárt publikációig. Az epizód végén pedig megpróbálunk egy érdekes párhuzamot kibontani az esküdt szék intézménye és a modern tudomány minőségbiztosítási folyamatai között.

A videó és számítógépes játékok egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert és ezáltal egyre nagyobb hatással vannak a kultúránkra. Az e-sportok rajongói és támogatói a hagyományos sportokkal összevethetőek, a legnépszerűbb játék stream-erek pedig a színészekhez, énekesekhez hasonlóan, több millió követővel rendelkeznek. Nem csoda, hogy a tech cegék egymással versenyezve próbálnak minél nagyobb részesei lenni ennek a piacnak. Ebben az epizódban az új, felhő alapú játékszolgáltatásokat mutatjuk be, amelyek szemben a klasszikus, egyén által megvásárolt és birtokolt konzolok és videójátékok helyett, egy felirakozásos modellt kínálnak, ahol havidíj fejében bérelni tudjuk mind a hardware-t, mint pedig a játékokat. A bérelt játékokkal bármely eszközön tudunk majd játszani, amennyiben jó minőségű internet kapcsolattal rendelkezünk. A cloud gaming valószínűleg nagyban átfogja alakítani a mai játszási szokásokat, és nem láthatjuk előre milyen hatással is lesz ez a társadalmunkra. Többet fognak játszani az emberek? Be fognak szűrődni a játékok az oktatási rendszerbe? Mit fognak kezdeni a tech cégek mindazzal a sok adattal, amit játszás közben önkéntelenül fogunk generálni?

A Your Undivided Attention podcast egyik epizódját (The Dictator's Playbook Revisited) meghallgatva, a Fülöp-szigetek Facebook-függősége és Duterte elnök drogháborúja margóján elindulva beszélünk a nagy közösségi platformok társadalmi szerepéről a közbeszéd moderálásában. A féktelen szólásszabadság ⟷ teljes cenzúra végletek között nem egyszerű technikailag egyensúlyoznia a platformoknak, erről a Facebook és Reddit példája kapcsán is beszélünk, ahol még mindig sok esetben az emberi moderátorokat tekintik az online diskurzus legmegfelelőbb kurátorainak. Ennek az egyik oka az, hogy a moderálatlan kommentfolyamok múltbeli tapasztalata az "exponenciális gyűlölet" kialakulása, ami talán rosszabb végkifejletet jelent, mint a mérsékelt moderálás. Így a moderálást végző szervezet, algoritmus, platform, vagy éppen politikai párt, hirtelen aránytalanul nagy súllyal rendelkezik a jó és rossz meghatározásában - és ez igaz úgy világszinten, mint mondjuk Erdély szintjén. Te mit gondolsz, szükség van az interneten, a szólásszabadság bástyájában, a moderálásra?

A kvantum számítógépek ígérete az, hogy bizonyos feladatokat lényegesen kevesebb idő alatt (exponenciálisan kevesebb lépésben) tudnak majd elvégezni, mint a klasszikus számítógépek. A Google nagyhatású bejelentést tett 2019 októberében, az állítván hogy sikerült elérniük a kvantumfölényt laboratóriumi körülmények között. Ezt azzal támasztották alá, hogy az általuk feljesztett kvantumprocesszor 200 másodperc alatt végzett el egy olyan szimulációs számítást, amely a mai hagyományos szuperszámítógépek számára gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne (10.000 évbe telne). Az IBM válaszcikkben elismerte a Google munkásságát a szupravezető alapú kvantumszámítás terén, viszont vitatta a kvantumfölény elérését. Szerintük ugyanaz a feladat elvégezhető 2 és fél nap alatt is, kihasználva különféle optimalizálási lehetőségeket. Akárhogy is nézzük, a kvantumszámítógépek rohamosan fejlődnek és előbb-utóbb meg fogják haladni a mostani számítógépek teljesítményét bizonyos feladatokban. Ez miben fog megnyilvánulni, és hogyan lesz hasznunkra a mindennapi életben?

Ebben az epizódban vendégünk volt Barabási Csongor, fiatal vállalkozó, szoftverfejlesztő, a GrowthReaktor egyik alapítója. Csongor egyetemi évei alatt a mesterséges intelligenciát tanult, jelenleg Londonban dolgozik és több sikeres vállalkozáson van túl. Mesterséges intelligencia mellett az önfejlesztés és a tudatos tervezés is foglalkoztatja. Így alakult meg a GrowthReaktor, egy erdélyi magyar kezdeményezés, amelynek célja a személyes fejlődés, tanulás és az önreflexió népszerűsítése, blog bejegyzések, podcast és közösségek kiépítése révén. Szóba került mindemellett még a munkahelyek jövője, az iparágak közötti kollaboráció fontossága, oktatási rendszerek különbözősége, a sikeres vállalkozáshoz szükséges kitartás és az elvándorlás, hazatérés témája is.

Az étkezéshelyettesítő termékek olyan emberi fogyasztásra kifejlesztett élelmiszerek, amelyek könnyen előállíthatóak és kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozást biztosítanak (az állati takarmányhoz hasonlóan). Míg régebben efféle termékek használata főként súlyvesztés céljából vagy emésztési betegségek következtében történt, újabban praktikus szempontok miatt váltak népszerűvé, hiszen gyártásuk olcsó és fogyasztásra készen megvásárolhatóak, így megspórolhatjuk az étel elkészítésének idejét. Persze kritika is éri ezen termékeket, hiszen nincsenek megfelelő tudományos kutatások a hosszútávú hatásokról és az étkezés ilyen szintű leegyszerűsítése rengeteg kultúrális szokástól fosztaná meg a közösségeinket. Valójában azonban az emberiség élelmezése kihívások elé néz, a növekvő népesség, a klímaváltozás és a fenntarthatatlan mértékű fogyasztás miatt, így meglehet, hogy ezen problémák megoldásában az étkezéshelyettesítő termékeknek is fontos szerep fog jutni.