Máltai Tanulmányok

22 millió emberéletet követel az évtizedünk végéig a nemzetközi segélyezési támogatások csökkentése, amelyben a USAID leépítése nagyon markáns szerepet játszik. Van-e más nemzetközi szereplőknek szándéka belépni az Egyesült Államok után maradt vákuumba, és ha igen, milyen feltételekkel? Az amerikai politikában egy esetleges fordulat után visszafordítható-e még ez a folyamat, amely egyébként a soft power és az üzleti szempontok szerint is hátrányos az USA számára?Jelenthet-e Magyarország és az Európai Unió számár további terheket, ha a USAID-del a továbbiakban nem számolhatunk? Dr. Vörös Zoltánnal, a , a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyetemi docensével ezekről a felvetésekről beszélgettünk a Máltai Tanulmányok 2026. évi első számának lapbemutatóját követően. Az általa írt tanulmány elolvasható a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának weboldalán.

22 millió emberéletet követel az évtizedünk végéig a nemzetközi segélyezési támogatások csökkentése, amelyben a USAID leépítése nagyon markáns szerepet játszik. Van-e más nemzetközi szereplőknek szándéka belépni az Egyesült Államok után maradt vákuumba, és ha igen, milyen feltételekkel? Az amerikai politikában egy esetleges fordulat után visszafordítható-e még ez a folyamat, amely egyébként a soft power és az üzleti szempontok szerint is hátrányos az USA számára? Jelenthet-e Magyarország és az Európai Unió számár további terheket, ha a USAID-del a továbbiakban nem számolhatunk? Dr. Vörös Zoltánnal, a , a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyetemi docensével ezekről a felvetésekről beszélgettünk a Máltai Tanulmányok 2026. évi első számának lapbemutatóját követően. Az általa írt tanulmány elolvasható a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának weboldalán.

- Hogyan válhat az egyén és döntései a társadalmat is formáló tényezővé?- Milyen súlya van a végtelen értékű embernek a materialista civilizációban?- Miben több a Máltais gondoskodás?Kovács Éva szociológus, Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője és Walter Fontanini filozófus, pszichológus ezekről a kérdésekről gondolkodtak együtt a Máltai Tanulmányok legújabb számát bemutató beszélgetésen, Solymári Dániel moderációja mellett.📲🔛A teljes lapszám elolvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2026-2/📰🆗nyomtatott formában megvásárolható a Szent István Társulat gondozásában: szitkonyvek.hu/maltai-tanulmanyok-2026-2-82033

Hogyan válhat az egyén és döntései a társadalmat is formáló tényezővé?Milyen súlya van a végtelen értékű embernek a materialista civilizációban?Miben több a Máltais gondoskodás?Kovács Éva szociológus, Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője és Walter Fontanini filozófus, pszichológus ezekről a kérdésekről gondolkodtak együtt a Máltai Tanulmányok legújabb számát bemutató beszélgetésen, Solymári Dániel moderációja mellett.📲🔛A teljes lapszám elolvasható: maltaitanulmanyok.hu/szamok/2026-2/📰🆗nyomtatott formában megvásárolható a Szent István Társulat gondozásában: szitkonyvek.hu/maltai-tanulmanyok-2026-2-82033

Világszerte hatvannál is több háborús összetűzés zajlik párhuzamosan, a konfliktusok és természeti katasztrófák következtében menekülők száma tíz év alatt megduplázódott (meghaladja a 123 millió főt), a humanitárius segélyre szorulók száma pedig közel jár a 240 millió főhöz. Hogyan látják a nemzetközi segélyezésre szoruló államok jövőjét a Máltai Tanulmányok szerzői: Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa, Prof. dr. Tarrósy István egyetemi tanár, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője és dr. Vörös Zoltán, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyetemi docense?A Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának 2026. évi első száma⁠ itt olvasható⁠ online változatban.

Világszerte hatvannál is több háborús összetűzés zajlik párhuzamosan, a konfliktusok és természeti katasztrófák következtében menekülők száma tíz év alatt megduplázódott (meghaladja a 123 millió főt), a humanitárius segélyre szorulók száma pedig közel jár a 240 millió főhöz. Hogyan látják a nemzetközi segélyezésre szoruló államok jövőjét a Máltai Tanulmányok szerzői: Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa, Prof. dr. Tarrósy István egyetemi tanár, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője és dr. Vörös Zoltán, a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyetemi docense? A Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának 2026. évi első száma itt olvasható online változatban.

A Kádár-kor egészségügyi rendszerének hiányosságai tovább élnek ma is, csak részben tudhatjuk magunk mögött a szocialista múlt hagyatékát. A hetvenes-nyolcvanas években megtapasztalt jelenségek: az egészségtudatosság hiánya, a hálapénz és a romák diszkriminációja is szóba kerül a Dupcsik Csabával készült beszélgetésben, amely az ELTE TK Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársának a Máltai Tanulmányokban szerzett recenziója nyomán készült.

A Kádár-kor egészségügyi rendszerének hiányosságai tovább élnek ma is, csak részben tudhatjuk magunk mögött a szocialista múlt hagyatékát. A hetvenes-nyolcvanas években megtapasztalt jelenségek: az egészségtudatosság hiánya, a hálapénz és a romák diszkriminációja is szóba kerül a Dupcsik Csabával készült beszélgetésben, amely az ELTE TK Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársának a Máltai Tanulmányokban szerzett recenziója nyomán készült.

❔ Hogyan léphet fel egy jó mentor a generációkon átívelő mélyszegélység ellen?❔ Mit tehetünk, hogy megelőzzük a vitákat gyerekeinkkel a túlzásba vitt „kütyüzés” miatt?❔ Hol köszönnek vissza a Kádár-korra visszamenő rossz gyakorlatok a magyar társadalom és az egészségügyi rendszer kapcsolatában?✅ Dr. Dupcsik Csaba, az ELTE TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, ✅ Dr. Hüse Lajos humánbiológus, szociológus, egyetemi docens, és✅ Dr. Pilinszki Attila, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet docense gondolatait Pataky Enikő egészségügyi kommunikációs tanácsadó moderációja mellett hallgathatták meg a Máltai Tanulmányok 2025. évi negyedik számát bemutató beszélgetésen.

A szegénységben született gyermekek akár több évvel is elmaradnak a kortársaiktól, mire iskolába kerülnek. Megadja-e a rendszer nekik azt a különleges törődést, amivel ez a hátrány behozható lenne? Mely folyamatok erősítik a szegregációt ma Magyarországon, és milyen szerepet játszanak ebben az egyházi iskolák? A legelmaradottabb régiókban lehetséges fejlesztésről, felzárkóztatásról és a mentorok, külső "fontos másik" szerepéről Hüse Lajossal beszélgettünk. Az interjúból kiderül: mennyire nehéz visszatérni diplomásként a szegregátumba, a férfiak vagy a nők küzdenek meg az ezzel járó szerepkonflitussal jobban és hogy megoldást jelent-e a szegregálódó oktatásra a mesterséges intelligencia? A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem humánbiológus, szociológus docensének a Máltai Tanulmányokban publikált tanulmányát itt olvashatják el.