Madárvárta

Az egyik legintelligensebb madarunk. Sikeresen alkalmazkodott az ember által megváltoztatott környezethez, jól megtalálja számítását a nagyvárosokban is, ahol azonban gyakran konfliktusba kerül az őslakossággal -- azaz az emberrel. Orbán Zoltánnal beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A legnagyobb európai sas. Mindene hatalmas: lepedőnyi szárnyai, vastag erős csőre és lába -- ha kell, akár az őzikét is elcipeli, bár nem ez a fő tápláléka. Az 1970-es évekre majdnem eltűnt, de a magyar természetvédelemnek köszönhetően napjainkban már kifejezetten jól állunk rétisasból. Védelme azért ma is magyar természetvédelem kiemelt feladata marad. (Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Szinte nincs Madárvárta epizód, ahol el ne mondanánk: nem elég a madarat védeni, hanem az élőhelyét is védeni kell, különben nincs értelme. Kovács Gergely, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztály titkára mutatja be az idei három jelöltet: az ártéri erdőt, a gyümölcsöst és a sziklagyepet. MInd sajátos csoda-világ, rovarok, madarak, különleges növénye kotthona. -- Önökön a sor, hogy megszavazzák kedvencüket. A szavazás 2026. november 3-án délig tart. https://mme.hu/hirek/2026/10/13/szavazz_2027_ev_elohelyere (Fotó: Gyümölcsös; Kovács Gergely MME) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hogyan segítik a "kütyük" az ornitológiát? Milyen szenzációs újdonságokat mutattak meg például a gólyák vagy a kékvércsék vonulásáról? Melyik madárra mekkora eszközöket lehet "fölszerelni"? És akkor jaj a madárgyűrűzésnek? Dr. Csörgő Tibor biológus, az Ócsai Madárvárta elnöke beszél a vonuláskutatás új eszközeiről. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

ÍHa láttak már aranyosat... Mint egy pluss játékbagoly. Alig 10 dkg az egész, nem is tud egy egész egeret lenyelni - inkább rovarokra vadászik. Ha füttyögünk neki, válaszol, gyümölcsösökben, laza fás területeken - akár kertvárosban is - találkozhatunk vele. Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. (Fotók: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vártáról vadászva kapja el a legyet és más repülő rovarokat. Májusban jön, szeptemberben pedig már itt is hagy minket. Ha ersőszélen lakunk, és jó, rovarbarát -- nem agyongondozott -- kertünk van, akár még a kint felejtett virágkaspóba is belefészkelhet. Az is előfordul, hogy a szobor kezét találja alkalmasnak... (fotó: ornithomedia.com). Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Kecses hófehér szárnyával, csapongó, elegáns repülésével tündérszerű jelenség. De miért "fattyú"? Szikes tavakon, mocsarakban, holtágakban láthatjuk április-májustól szeptember közepe-végéig. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pipaszáron rohangáló kis gombóc - szikes tavaink környékén, legelőkön élő, talajon, akár patanyomban fészkelő ritka partimadarunk. A világállománya köszöni, jól van, nálunk az élőhelyek kiszáradása és a szőrmés ragadozók miatt nagyon veszélyeztetett. Érdekes, nem mindennapi családi szikásai vannak... Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Sirályok, vonulásban lévő gólyák százai, ezrei keresik a jobb megélhetést ezeken a számunkra szörnyű, madárszemmel azonban kiváló, táplálékban gazdag helyeken. Ez is az ember hatása a természetre. Messzemenő következményei vannak: akár a madarak évezredes vonulási szokásait is megváltoztatja... Erről a furcsának tűnő, ám gyakori jelenségről beszélgetünk Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta elnökével. (Fotó: AFP) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szürke többféle árnyalatában pompázó elegáns kicsi madár. Ő a legkisebb a mi poszátáink közül. Kertjeinkben, parkjainkban is gyakori, hangos, ismétlődő éneke gyorsan elárulja jelenlétét - igaz, még így is nehéz észrevenni. Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. (Fotó: Pozsgai Nóra) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra