Inno Sapiens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Betone Studio
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jövőformáló podcastje az innovációról, az üzleti élet és a felsőoktatás együttműködési lehetőségeiről.
9 Episoden
Egyre okosabb otthonok, egyre kevesebb energiával
31:40
Magyarországon az energiafogyasztás 33 százalékát a lakóépületek teszik ki. Ez viszonylag magas szám, aminek azért van jelentősége, mert 2050-re az Európai Unió teljes klímasemlegességet szeretne elérni, ez pedig csak akkor vállalható, ha az energiafelhasználás hatékonyságát is növelni tudjuk. A lakóépületek esetében ezt részben az épület szerkezetét érintő tervezéssel, szigeteléssel lehet elérni, másrészt az épületekben lévő eszközök energiafogyasztásval lehet csökkenteni. A Combined Heat and Power (CHP) egy olyan eljárás, ami az otthonokban lévő kazánokban keletkező hőből állít elő elektromos energiát. Elméletben ez lehetővé tenné, hogy a fűtési időszakban az otthonok a saját elektromosáram-szükségletüket ezzel a megoldással állítsák elő. Ez a megoldás azonban egyelőre rendkívül drága, így nem tud széles körben elterjedni, de hosszabb távon működőképes megoldás lehet az energiahatékonyság növelésére.Hogyan alakíthatja át a CHP-technológia az otthonok energiafelhasználását? Milyen feltételek kellenek, hogy a CHP széles körben elterjedjen? Milyen lehetőségei vannak egy szolgáltatónak arra, hogy átálljon a CHP-berendezések használatára? A jövő otthonainak energiafelhasználásáról, a CHP technológia térnyeréséről, a BME CHP-laborjának szolgáltatásairól beszélgettünk Gróf Gyulával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezetőjével, Szoboszlai Beátával, az MVM Csoport vezető közgazdászával és Imre Attilával, a BME CHP labornak a vezetőjével.Szemléletváltás a gyártástechnológiában
39:17
Az ipari forradalmak sorában az első a gőzgép felfedezése, a második a gyártósorok, a szalagok beépítése a gyártási folyamatba, a harmadik az automatizálás, a negyedik pedig napjainkban zajlik és a lényege a teljes digitalizáció. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyártás minden fázisát folyamatosan és élőben szenzorokkal, kamerákkal mérni lehet, a nagymennyiségű adatot pedig szoftverek elemzik és amennyiben szükséges változtatnak a paramétereken, így a végtermék is más lesz. Az ipar 4.0 egyik hozadéka, hogy lehetővé válik gazdaságos módon a kisebb mennyiségű termékek gyártása, ami elsősorban fogyasztói igény. Jó példa erre az autógyártás, ahol a vásárló a szalonban kiválasztja az egyedi extrákat, amit majd a gyártósoron a gépnek személyre szabva kell elkészítenie. Az egyedi gyártás mellett nagyon fontos eredmény, hogy a folyamatos ellenőrzési lehetőség miatt a gyártás hatékonysága mindenképp növekszik, sokkal kevesebb a selejt, sokkal hamarabb kiderül, ha valamely folyamat nem optimálisan működik. Az ipar 4.0-ban rejlő lehetőségekről, a cégek és a BME együttműködési lehetőségeiről Jeranek Tamás, a Siemens Digital Industry igazgatója, Lengyel László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának igazgatója, Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetője beszélgettek az Inno Sapiens műorvezetőjével, Joós Andreával.Verpasse keine Episode von “Inno Sapiens” und abonniere ihn in der kostenlosen GetPodcast App.
Digitális korszakváltás az építőiparban
31:47
Az építőipar az általános gyártási technológiákkal összehasonlítva évtizedes lemaradásban volt a digitalizáció területén, mostanra azonban a szoftveres modellezés és monitorozás, a Building Information Modeling segítségével teljesen átalakulhat az ipar. Hogy működik mindez a gyakorlatban? Mit jelent amikor az épületek, építmények esetében már tervezés fázisában is minden digitális fronton halad, hogyan változtatja meg az építkezést és a kész épületek üzemeltetését az, hogy az valódi építményeknek digitális ikrei vannak? Hogyan segítik a folyamatot a szenzorok, a drónok és milyen egyéb eszközökkel lehet valós időben követni egy épület műszaki állapotát? Ebben az epizódban Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki karának oktatási dékánhelyettese, Ritter Ádám a Moratus műszaki igazgatója, Joó Attila, a BME Hidak és Szerkezetek tanszékének docense beszélget Joós Andreával.Az epizód végén, Csanády Dániel, a BME PHD-hallgatója bemutatja a W-heat nevű terméket.Mit várhatunk a jövő intelligens technológiáitól?
34:13
A műsor első felében Levendovszky János, a BME Tudományos és Innovációs rektorhelyettese és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) koordinátora, Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Ekler Péter, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék docense, valamint Kiss Domokos tanársegéd a napjainkban is használatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokról beszélgetnek, majd az aktuális projektek is fókuszba kerülnek. Megismerhetjük a MILAB legfőbb irányelveit, amelynek célja hazánk szerepének erősítése a mesterséges intelligencia területén. Ezt követően a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a Műegyetemen szerveződő RobonAUT rendezvény is szóba kerül. A robotversenyen a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mesterképzéses hallgatói mérettetnek meg, akik olyan kisméretű, önvezető modellautókat építenek, amelyekkel külső irányítás és emberi beavatkozás nélkül ügyességi és gyorsasági feladatokat teljesítenek.A jövő távközlése
36:17
Az Inno Sapiens negyedik epizódjában az infokommunikációs ipar jövőjéről beszélgetünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nokia és a Vodafone szakértő vezetőivel.Mennyiben lesz gyorsabb egy telefonhívás egy zsúfolt fesztiválon, hamarabb töltődik-e le egy videó, vagy hangfájl a telefonunkra, mit jelent az, hogy az 5G az adatok internete, hogyan hasznosíthatja egy cég ezt a technológiát, hogyan alakíthatja át a gyártási folyamatokat, ha az egyes gépek 5G segítségével kommunikálhatnak egymással? Ezekről a kérdésekről mind beszélgetett Joós Andrea műsorvezető vendégeivel: Charaf Hassannal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánjával, Budai J. Gergővel, a Vodafone vezérigazgató-helyettesével. A műsorban bemutatkozik a BME és a Vodafone együttműködése révén létrejött Infokommunikációs labor is, ami kifejezetten az 5G tesztelését teszi majd lehetővé. Erről Németh Vilmossal, az BME 5G laborjának vezetőjével beszélgettünk. Az egyetem infokommunikációs laborjának felszerelésében a Nokia-val működött együtt a BME. Vulkán Csabát, a Nokia Bell Labs magyarországi vezetőjét a Nokia és a BME együttműködésének történetéről és a jelenlegi fejlesztés részleteiről kérdeztük.Az infokomunnikációs szektor számára az 5G a valós idejű adatátvitel lehetőségét és nagy mennyiségű adat villámgyors kezelhetőségét hozza, amelynek a felhasználási területei végtelenek. A Műegyetem Z10 központjában működő Fastrrr startup a vitorlázásban remél nagy változást előidézni. Az egyik alapítót, Szigeti Stacey-t kérdeztük.A jövő energiája
28:54
Bertalan Zsolt, a Magyar Villamos Művek Zrt. kutatásfejlesztésért és innovációért felelős csoportszintű technológiai igazgatója, valamint Prikler László, a BME Villamos Energetika Tanszékének kutatója és oktatója az adás első felében a hazai energiafelhasználási adatokat, a jövőre vonatkozó nemzeti energia stratégia célszámait osztják meg a hallgatókkal. Mindketten kiemelik, hogy a megújuló energiaforrások esetében az egyik legfőbb kihívás a kitermelt energia tárolásának megoldása. Raisz Dávid a Smart Power labor vezetője a gondolatsort továbbfűzve hangsúlyozta az ellátásbiztonságot támogató műszaki és piacszabályozási megoldások fontosságát. Az adás második felében megismerhetjük a Műegyetem és az MVM Zrt. együttműködésében, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projekt keretében létrejött Smart Power szimulációs labort és a laborban folyó kutatási tevékenységet. A labor – amely korszerűségét tekintve a régióban egyedülálló -, az inverteres kapcsolódású berendezések hálózati integrációjával és energiamenedzsmentjével kapcsolatos vizsgálatok és prototípus fejlesztések támogatására jött létre, egy un. power-hardware-in-the-loop tesztkörnyezetet biztosít, ahol valós időben, a valóságot jól közelítő teljesítményszinten vizsgálhatók a jövő villamosenergia-rendszerének technológiai megoldásai.„A kollégák a megújuló alapú villamosenergia termelésének időbeni előrejelzésével foglalkoznak itt többek között, amihez hibrid algoritmust és e köré egy szoftverkörnyezetet is fejlesztettek. Az a cél, hogy minél pontosabban meg tudjuk mondani, hogy milyen lesz a villamosenergia-termelés az adott napelemparkból” – mondja el Bertalan Zsolt a Betone Studio közreműködésével készült podcastban.A podcast legvégén bemutatkozik a Műegyetem Z10 inkubátorában dolgozó HeatVentors startup Farkas Rita alapító jóvoltából, akik hőtároló eszközükkel egy vállalkozás energiakiadásait akár 20-50 százalékkal is csökkenteni tudják.A jövő gyógyszeripara
26:57
Az Inno Sapiens második epizódja a modernizálódó gyógyszergyártás témakörével foglalkozik. Ebben a műsorban szintén bemutatkozik a BME egyik laborja, ahol a folyamatos gyógyszergyártás, valamint a homogenizálás metódusával ismerkedhetünk meg. „A gyógyszeriparban a modern műszereket kötelező lesz használni a jövőben. Itt szerencsére egy helyen elérhető az összes modern műszer. Együtt dolgozunk phd és graduális hallgatókkal, akik a jövőben használható, fontos tudást kapnak itt, mert ezek a technológiák el fognak terjedni, például a sokváltozós adatelemzés is” – mondta el dr. Nagy Zsombor laborvezető.Az adás második felében a BME és a Richter gyógyszeripari vállalat közötti együttműködést ismerhetjük meg, amiről Dr. Greiner István, a Richter kutatási igazgatója, valamint dr. Marosi György, a Műegyetem professzora beszél. Az epizód végén pedig bemutatkozik a BME SmartSense elnevezésű startup csapata is, amely okos szenzorok fejlesztésével foglalkozik. „Fontos, hogy a fejlesztési és gyártási folyamatok minél gyorsabbak lehessenek. A mi szenzorunk abban segít, hogy ne kelljen például három napot várni egy termék gyártása során, hanem valós időben tud információt biztosítani a fejlesztő, illetve a szakemberek számára. Ez a vírushelyzetben is fontos” – árulta el a szintén a BME Z10 inkubációs központjában dolgozó csapat alapítója, Borsos Ákos vegyészmérnök.A jövő járműipara
31:25
Az Inno Sapiens jövőformáló podcast sorozat első epizódjában Közép-Európa legnagyobb kapacitással bíró, hibrid meghajtású motorok tesztelésére létrehozott innovációs laborjában tehetünk audió sétát. Joós Andrea műsorvezető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen található laboratóriumban Becker Péter laborvezetővel, valamint a Rolls-Royce Hungary Kft. egyik igazgazójával, Zeitler Balázzsal beszélget. Az adásból az is kiderül, milyen eredményeket értek el a többéves együttműködés során, de arról is szó esik, hogy a legfőbb cél gazdaságilag fenntartható módon, a lehető legjobb technológiákat ötvözve kiemelkedő színvonalat nyújtani az elektronika-, a villanymotor- és a közlekedési szektor számára.Dr. Balázs Gergely, a Rolls-Royce magyarországi eAircraft csapatának vezetője mutatja be az együttműködés legnagyobb beruházásait: a gépeket és a technológiai fejlesztéseket. A Betone Studio gondozásában készült Inno Sapiens podcast első epizódjából megtudhatjuk azt is, hogy a labor különlegessége, hogy az adott vállalat vagy ügyfél igényeihez tudják konfigurálni. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a Műegyetem a hallgatói az elektromos járművek elterjedését igyekeznek megvalósítani, ez azonban a szakemberek szerint – az elektromos töltés bonyolultsága és további fejlesztések szükségessége miatt – egy ideig még várat magára.A műsor második felében Déri Huba, a BME Z10 inkubációs központban dolgozó Rollin Technologies startup csapat társalapítója legújabb, saját fejlesztésű indukciós áramkörének pozitív hatásairól mesél, amely az elektronikus rollerek töltési költségét és amortizációját csökkenti és még városfejlesztési funkcióval is bír.Hamarosan indul az Inno Sapiens
0:59
November végén stratol az Inno Sapiens podcast-sorozat első évada, aminek nyolc részében a tudomány és az üzleti élet együttműködsének köszönhető fejlesztéseket mutatunk be. Hogyan újulhat meg a gyógyszergyártás, a légiközlekedés, a telekommunikáció, az építőipar, az energiaellátás és hol tartunk ebben mi, magyarok? A műsor minden epizódjában egy konkrét tudományterület és az azzal foglalkozó iparág közös fejlesztéséről és annak várható piacformáló erejéről lesz szó. A műsort Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hívta életre, a műsorvezető Joós Andrea, tudománykommunikációs szakember.
Hol dir die ganze Welt der Podcasts mit der kostenlosen GetPodcast App.
Abonniere alle deine Lieblingspodcasts, höre Episoden auch offline und erhalte passende Empfehlungen für Podcasts, die dich wirklich interessieren.
© radio.de GmbH 2021