Zöld Egyenlőség podcast

Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság

0:00
1:08:29
15 Sekunden vorwärts
15 Sekunden vorwärts

A Zöld Egyenlőség által képviselt irányzat szerint erős fenntarthatóság kizárólag akkor jöhet létre, ha tiszteletben tartjuk a Föld eltartóképességét, és a gazdasági tevékenységeinket az ökológiai rendszereink megújulóképességén belül tartjuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fokos életmódba egészen biztosan nem fog beleférni a túlfogyasztás. Ez az irány viszont egyértelműen a marketing jelenlegi felfogása ellen megy. De mit gondol erről a marketing iparág egy jelentős hazai képviselője? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével, a Magyar Reklámszövetség elnökével beszélget.

Egy fenntarthatóságra építő világban nem lenne fogyasztásgenerálás, nem lenne a jó élet alapszükségletein túlmutató új igények bátorítása. A legtöbb zöld gondolkodó azt mondaná, hogy marketingre egyáltalán nem is lenne szükség. De mi van akkor, ha a marketingszakmában megjelenő mérhetetlen kreativitásnak akár csak egy részét valami jó cél irányába tudnánk csatornázni? Mi történik akkor, ha a marketingszakmában dolgozó munkatársakat kérdeznek meg arról, hogy milyen iparágban szeretnének dolgozni? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével dolgozott együtt egy közös jövőbenéző projektben, ahol egész érdekes megoldási javaslatok merültek fel. Milyen lenne, ha a marketing nem sok pénzért generálna sok pénzt kevés részvényesnek, hanem például egy értékközvetítő és minőségbiztosító funkciót betöltve az egyének számára tenné (sok ember számára kevés pénzért) könnyebbé egy olyan termék elérését, amely az ő értékválasztásainak megfelel? Milyen lenne az élet reklámzaj nélkül? Miért adom most „ingyen” az adataimat, és milyen lenne, ha mindezt tudatosan tenném? Ilyen és hasonló, a fenntarthatóság témakörében rendkívül ellentmondásos témákról beszélgetünk a Zöld Egyenlőség e heti adásában.

Weitere Episoden von „Zöld Egyenlőség“

  • Zöld Egyenlőség podcast

    A fogyasztás pszichológiája és a vásárlásfüggőség

    48:38

    A túlzásba vitt vásárlás környezeti problémáink egyik kiváltó oka. De milyen pszichológiai okai vannak annak, hogy szeretünk vásárolni? És mikortól számít ez függőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez a jelenséghez? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget. A Zöld Egyenlőség hallgatóinak nem újdonság, hogy a magas fogyasztási szint, a felesleges termékek vásárlása környezeti problémákhoz vezet. Ugyanakkor itt van most a „Black Friday”, amikor a boltok „kihagyhatatlan” akciókkal bombáznak minket, hogy vásároljunk, fogyasszunk minél többet. Kevésbé ismert, hogy ugyanezen a napon van a „Ne vásárolj semmit nap” is, amely meg éppen a vásárlásunk korlátozására szólít fel. De milyen is a viszonyunk a vásárláshoz? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Miért szeretünk vásárolni? Mikortól számít ez kórosnak, függőségnek? Melyek azok a releváns pszichológiai tényezők, melyek a vásárlásfüggőséget okozzák? Hasonlít-e a vásárlásfüggőség a más típusú (alkohol, drog, szerencsejáték, internet…) függőségekhez? Milyen típusai vannak a vásárlásfüggőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez? Gyakoribbá vált-e az elmúlt években? Melyik generációt érinti leginkább ez a jelenség? Van-e különbség férfiak és nők között, s ha igen, akkor miben ez a különbség? Mikor érdemes szakemberhez fordulni ezzel?
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Klímaváltozás és sérülékeny társadalmi csoportok

    1:34:33

    A klímaváltozás mindannyiunk életére hatással van. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok –, melyeket különösen negatívan érint. A Verzió filmfesztiválon arról beszélgetünk, hogy miért van ez így és mit tehetünk ellene? Résztvevők: Czeglédi Alexandra, Farkas Mátyás, Feldmár Nóra, Nemes László, Perger András és Gébert Judit. Sérülékeny társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-emberi állatok – számára sokkal nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás, mint másoknak. De vajon miért van ez így? A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál keretében beszélget Czeglédi Alexandra (ESSRG Non-profit Kft.), Farkas Viktor Mátyás (WWF Magyarország), Feldmár Nóra (Habitat for Humanity Magyarország), Nemes László (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet), Perger András (Greenpeace Magyarország) és Gébert Judit. Olyan témákról beszélgetnek, mint: tudjuk-e globálisan érvényesíteni a klímaigazságosság szempontjait? Hogyan hat ránk különböző fajok élőhelyének megváltozása? Melyek az energiaszegénység okai és milyen megoldási lehetőségek vannak, és hogyan ront ezen a nem megfelelő szakpolitika? Tudnak-e a helyi változások strukturális váltást is előidézni? Mit jelent a környezeti rasszizmus és milyen példái vannak? Az episztemikus igazságtalanság során mely csoportok szempontja marad ki egy átlagos tudományos megközelítésből? Ismeri-e a tudomány a klímaválság megoldását és ha igen, akkor az milyen típusú megoldás?
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Verpasse keine Episode von Zöld Egyenlőség und abonniere ihn in der kostenlosen GetPodcast App.

    iOS buttonAndroid button
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Autósforgalom és dugódíj – amiről kényelmetlen beszélni

    40:05

    Milyen módszerekkel tudjuk a megnövekedett autósforgalmat csökkenteni? Megoldás-e erre a behajtási díj – dugódíj –, amely már számos heves vitát váltott ki. Ebben az adásban a behajtási díj előnyeiről, hátrányairól beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke Gébert Judittal. A megnövekedett autósforgalmat, a rossz levegőt egy nagyvárosban mindannyian érezzük. Ennek egyik megoldási javaslata a behajtási díj – dugódíj, majd később a kilométer- és szennyezésarányos útdíj. Ebben az adásban az előnyökről, hátrányokról és a behajtási díjjal kapcsolatos félreértésekről beszélget Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Gébert Judit. Olyan témák kerülnek szóba, mint például: milyen a légszennyezettség helyzete és ehhez mennyiben járul hozzá az autós közlekedés? Mi a behajtási díj pontosan és melyek a céljai? Hol működik már ilyen és milyenek a tapasztalatok? Milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy a dugódíj valóban elérje a célját? Elbírja-e a tömegközlekedés a megnövekedett embertömeget? Mi lesz a környező településekről autóval bejárókkal? Hogy áll a helyzet Magyarországon most a behajtási díjjal kapcsolatban? Mi a Levegő Munkacsoport javaslata? Készen áll-e Budapest a dugódíj bevezetésére? Van-e politikai támogatottsága, törvényi háttere?
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Fűtés, hulladékégetés, és ami mögötte van

    35:11

    Elkezdődött a fűtési szezon. De mivel és hogyan kellene fűtenünk? És milyen környezeti ára van annak, hogy sokak számára nem hozzáférhető a hatékony fűtés? A Zöld Egyenlőség vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport szakértője, akivel Gébert Judit beszélget. Mi tekinthető környezetbarát fűtésnek és mi nem? Milyen irányba kellene a fűtési rendszereknek fejlődniük? Szegő Judittal, a Levegő Munkacsoport szakértőjével Gébert Judit beszélget többek között az alábbiakról. Mit mutatnak a statisztikák, hogyan és mivel fűtenek a magyarok? Melyik a leginkább környezetkímélő a fűtési mód és melyik a legkevésbé? Milyen mértékben jellemző az illegális szemétégetés hazánkban? Miért jár egészségkárosító hatással? Milyen okai vannak a szemétégetésnek? Hogyan lehetne ezt visszafogni? Megoldást jelent-e az önkormányzati tűzifaosztás? Környezetkímélő fűtési mód-e a tűzifa? Mi a fatüzelés helyes módja? Miért nem szabad a zöldhulladékot elégetni és mit lehet kezdeni akkor vele? Mire kell figyelni a komposztálás során? Milyen hatással van minderre a rezsicsökkentés? Mi a célja a Levegő Munkacsoport hulladékégetéssel kapcsolatos kampányának? És miért jó, ha a lakosság is méri a levegő minőségét?
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Az utolsó tabu: a halálhoz való viszonyunk és a fenntarthatóság

    51:31

    Mindenszentek előtt talán egy kicsit többet gondolkodunk a halálról. Ez azonban az év többi időszakában nincs így. Nyugati társadalmainkban a halál az utolsó tabu, és szinte mindenkinek van személyes tapasztalata arról, hogy egy olyan helyzetben, ahol a halálról kellene beszélni, az emberek kényelmetlenül érzik magukat. Ha azt gondoljuk, hogy ennek a témának nincsen köze az ökológiai problémákra adott válaszainkhoz, tévedünk. Ebben az adásban Köves Alexandra Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával beszélget azokról az összefüggésekről, amelyek a halállal kapcsolatos viszonyunk, a fogyasztási szokásaink, és a fenntarthatóság között léteznek. Ernest Becker antropológus A halál tagadása című könyvében mutat rá először arra, hogy az emberek valójában két külön térben léteznek: a fizikai térben a test sebezhető és múlandó, míg a szimbolikus térben az ember által alkotott jelenségek és történetek élnek, amelyeket akár halhatatlannak is tekinthetünk. Ez a kettősség azt is jelenti, hogy a társadalom szimbolikus tere egyfajta összetett válasz is az emberi mulandóság dilemmájára. Becker munkájának folytatásaként egzisztencialista pszichológusok kutatásaikban arra mutattak rá, hogy ha felszínesen emlékeztetjük az embereket saját haláluk elkerülhetetlenségére, akkor egyfajta rettegéskezelésként (terror management theory) azonnal a szimbolikus tér jelentősége erősödik fel náluk, és elkezdenek komolyan ragaszkodni a társadalmi státuszukhoz, és az általuk ismert kultúrához. Viszont olyan környezetben, ahol mind a társadalmi státusz, mind a kultúra a pozicionális fogyasztást erősíti, a saját múlandóságunkkal való szembesülés – amely a klímaválság kapcsán egyre többször előfordul – így éppen a túlfogyasztás felé tolja a rendszert. Vélhetően a klímatudósok sincsenek tisztában azzal, hogy minden elmúlással fenyegető hír valójában éppen az ellenkező hatást váltja ki egy olyan kultúrában, ahol a halálról nem beszélünk, viszont a rettegésünket a plázában éljük ki. Ebből az ördögi körből azonban lehet kiút. Hogy mi, az a beszélgetésből kiderül. Ebben az adásban – közös kutatásról lévén szó - Köves Alexandra nem műsorvezetőként, hanem beszélgetőtársként van jelen vendégével, Király Gábor szociológussal, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárával.
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Fenntartható hedonizmus

    44:22

    A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdáiból, mitől más, mint a pozitív pszichológia általunk már sokat kritizált irányzata, és vajon ez csak a társadalom jobbmódú tagjainak szól-e? A Zöld Egyenlőség e heti adásának vendége, Lelkes Orsolya nemrég jelentetett meg angolul egy könyvet Fenntartató hedonizmus címmel, amely jövőre magyar nyelven a HVG kiadásában is elérhető lesz. Amikor viszont ezen a szóösszetételen elgondolkodunk, akkor rájövünk, hogy ez szinte mindenkit provokál. A fenntarthatóságért küzdőket azért, mert éppen a hedonizmuson kellene túllépni ahhoz, hogy beleférjünk az ökológiai korlátokba; a kevésbé zöldeket pedig azért, mert már megint találtunk egy olyan fogalmat, ami elé oda lehet biggyeszteni a fenntartható szót.  Az adásból kiderül, hogy miben lép túl ez a megközelítés a szubjektív jóllét fogalmán, és a külső motivációk felől hogyan indul el a belső motivációk irányába. Ráadásul bár a hedonizmus kifejezés azt sejteti, hogy itt a pozitív érzések hajszolása van a középpontba, a fenntartható hedonizmusnak részét képezik a nehézségek és negatív érzelmek is. És hogyan lehet a pszichodráma eszköze a fenntartható hedonizmus megélésének. Köves Alexandra beszélget Lelkes Orsolyával.
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság

    1:08:29

    A Zöld Egyenlőség által képviselt irányzat szerint erős fenntarthatóság kizárólag akkor jöhet létre, ha tiszteletben tartjuk a Föld eltartóképességét, és a gazdasági tevékenységeinket az ökológiai rendszereink megújulóképességén belül tartjuk. Ez viszont azt is jelenti, hogy radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fokos életmódba egészen biztosan nem fog beleférni a túlfogyasztás. Ez az irány viszont egyértelműen a marketing jelenlegi felfogása ellen megy. De mit gondol erről a marketing iparág egy jelentős hazai képviselője? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével, a Magyar Reklámszövetség elnökével beszélget. Egy fenntarthatóságra építő világban nem lenne fogyasztásgenerálás, nem lenne a jó élet alapszükségletein túlmutató új igények bátorítása. A legtöbb zöld gondolkodó azt mondaná, hogy marketingre egyáltalán nem is lenne szükség. De mi van akkor, ha a marketingszakmában megjelenő mérhetetlen kreativitásnak akár csak egy részét valami jó cél irányába tudnánk csatornázni? Mi történik akkor, ha a marketingszakmában dolgozó munkatársakat kérdeznek meg arról, hogy milyen iparágban szeretnének dolgozni? Köves Alexandra Gulyás Jánossal, a Wavemaker Hungary ügyvezetőjével dolgozott együtt egy közös jövőbenéző projektben, ahol egész érdekes megoldási javaslatok merültek fel. Milyen lenne, ha a marketing nem sok pénzért generálna sok pénzt kevés részvényesnek, hanem például egy értékközvetítő és minőségbiztosító funkciót betöltve az egyének számára tenné (sok ember számára kevés pénzért) könnyebbé egy olyan termék elérését, amely az ő értékválasztásainak megfelel? Milyen lenne az élet reklámzaj nélkül? Miért adom most „ingyen” az adataimat, és milyen lenne, ha mindezt tudatosan tenném? Ilyen és hasonló, a fenntarthatóság témakörében rendkívül ellentmondásos témákról beszélgetünk a Zöld Egyenlőség e heti adásában.
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Erdőirtás, őslakosok és az olimpia

    49:23

    A világon évente kétszáz erdőirtás ellen fellépő őslakos aktivistát ölnek meg. Révész Bálint egy borneói dayak-bahao falu közösségével együtt forgatott filmet az erdőirtásról, és az őslakosok életének feldúlásáról. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben kiderül, hová tűnnek rejtélyes módon az őslakosok földjeiről a fák. A rendezővel Gébert Judit beszélget. Az Uprooted – The Olympic Tribe című filmben három dayak fiatal elindul, hogy megkeresse a földjeikről eltűnt fákat. A film készítői, Révész Bálint, Angus MacInnes és Jamie Wolfeld éveken keresztül dolgoztak Borneón egy dayak-bahao falu közösségével, és az őslakosokkal együtt igyekeztek az eltűnt fák nyomára lelni. A film egyik célja: felhívni az őslakosok figyelmét a nagyvállalatok méltatlan földszerző praktikáira. A beszélgetésben az alábbi kérdésekről esik szó. Hogyan szerzik meg a nagyvállalatok a fák kivágásának jogát? Milyen volt kapcsolatot teremteni a dayak-bahao falu közösségével? Mit jelent az itt élők számára az erdővel való kapcsolat? Mit gondolnak a dayakok saját jövőjükről és a „nyugati” világhoz fűződő kapcsolatukról? Mi a nemzetközi szervezetek szerepe az erdőirtás folyamatában? Miért gondolkodnak különbözően az erdők kivágásáról a gazdag és szegény országokban? És persze fény derül az eltűnt fák titkára is. Révész Bálinttal Gébert Judit beszélget.
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Hálózatos gondolkodás és fenntarthatóság

    39:04

    A járványhelyzet is rámutatott arra, amit már a fenntarthatósági problémák esetében régóta tudunk: a gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek szoros és bonyolult hálózatokba rendeződve hatnak egymásra. Annak ellenére, hogy a hálózatokról történő gondolkodás divatos témává vált, sem a döntéshozóknak, sem az átlagembereknek nem egyszerű elsajátítani ennek alapjait. Ebben az adásban Köves Alexandra Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal beszélget arról, hogy mit is jelent hálózatban gondolkodni, és mit tanulhatunk ebben a tekintetben a természettől. Örök bölcsességnek hangzik, hogy minden mindennel összefügg. Ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy bonyolult hálózatok szövedékében éljük a mindennapjainkat, azonban azt már sokkal nehezebb felfogni, hogy a cselekedeteink ezekben a hálózatokban hogyan hatnak egymásra, a hálózat többi szereplőjére, és később vissza ránk. Az alapvetően atomisztikus megközelítéseket használó közgazdaságtannak rengeteg tanulnivalója lenne a hálózatokról, és ideje lenne a sokkal régebb óta működő ökológiai hálózatoktól tanulni együttműködő versengésről, a sokszínűség elfogadásáról, a több lábon állásról, a helyileg eltérő megoldások megalapozottságáról, és ezáltal az ellenállóképesség növeléséről. A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek hálózatai között nem csak a hierarchikus kapcsolatot, de az alrendszerek egészséges működésének összefüggéseit és egymásrautaltságát is érdemes megértenünk. Miért lenne jó, ha a döntéshozók az írás, olvasás, és az alapvető matematikai képességek mellett a hálózatos gondolkodást is magukévá tennék? És miért lenne jó nekünk? Jordán Ferenc hálózatkutató biológussal, jelenleg a CEU vendégkutatójával beszélgetünk a hálózatok és a fenntarthatóság összefüggéseiről.
  • Zöld Egyenlőség podcast

    Tanulható és tanítható-e a fenntarthatóság?

    52:30

    Mindenhonnan hallunk a fenntarthatóságról. Sokan még talán úgy is gondolják, hogy olyan mennyiségű információ zúdul a fejükre, hogy ha akarnák se tudnák befogadni. Mégsem látjuk magunk körül, hogy ennek az információnak valódi átalakító hatása lenne. A klímahéten egy rendhagyó podcastfelvétel keretében az Aurórában három egyetemi oktató, Köves Alexandra, Gébert Judit és Kiss Gabriella a közönséggel együtt keresi a választ a fenntarthatóság kérdéseire. Egyáltalán felnőtt korban tanulható-e a fenntarthatóság, és ha igen, hogyan? Lehet-e hatásosan fenntarthatóságot tanítani egy olyan környezetben, ahol például egy egyetemi hallgató úgy érzi, hogy mindent tud a klímaválságról, de a megoldás már másokon múlik? Az e heti podcast rendhagyó adás abban a tekintetben, hogy úgy vesszük fel, hogy a hallgatóság is hozzászól. A klímamozgalmak aktivistái azt mondják, hogy a fenntarthatóságról való beszélgetés ködevés, és sokkal radikálisabb cselekedetekre van szükség. A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy minden falra hányt borsó; hiszen már 50-70 éve pontosan tudjuk, hogy rossz irányba haladunk, de továbbra sincsen elmozdulás. Ugyanakkor a társadalom legnagyobb része pedig rendkívül unja, hogy állandóan erről a témáról hall, és mégis tehetetlenül vergődik. Abban az információözönben, amiben élünk van-e még egyáltalán értelme beszélni a fenntarthatóságról akár a tágabb közvélemény előtt, akár egy egyetemen? Kiss Gabriella és Köves Alexandra a Budapesti Corvinus Egyetemen, míg Gébert Judit a Szegedi Tudományegyetemen tart fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusokat. Mindhárman abban hisznek, hogy a fenntarthatóságról történő tanulás már nem történhet meg csupán információk átadásán keresztül, és olyan újszerű módszerekkel próbálkoznak, amik megpróbálják kikerülni az információ befogadás teljes hatástalanságát. Tanulható és tanítható-e egyáltalán a fenntarthatóság? A beszélgetésbe többen bekapcsolódnak és keresik többek között arra válaszokat, hogy a középiskolákban tanítható-e a fenntarthatóság; és hogyan lehet a fenntarthatóság esetében a pozitív üzenetekre koncentrálni. A beszélgetés során pedig néhány személyes vallomás is elhangzik.

Hol dir die ganze Welt der Podcasts mit der kostenlosen GetPodcast App.

Abonniere alle deine Lieblingspodcasts, höre Episoden auch offline und erhalte passende Empfehlungen für Podcasts, die dich wirklich interessieren.

iOS buttonAndroid button
© radio.de GmbH 2021radio.net logo