Pátria Rádió

Árvágtáról, bankárokról, nyugati életszínvonalról, szankciókról és néptáncról. Ipolyszakállosról származik, Ipolyságon érettségizett, a Dunaszerdahely melletti Balázsfán él családjával. A pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán végzett tudományos matematikát, ahonnan a bankszektorba vezetett az útja, noha tehetséges táncos volt, sokan azt gondolták, az akkor alakuló professzionális táncegyüttes, az Ifjú Szivek művésze lesz. De őt a banki elemzés érdekelte. Pozsonyból a bécsi Erste csoporthoz került, ahol kockázatelemzőként kezdett, most az Erste Csoport mérlegmenedzsment igazgatóságát vezeti. A podcastből kiderül: Ilyen volt a gyerekkor és az ipolyszakállosi iskola, Hogyan került a néptánc közelébe, Mi az, hogy tudományos matematika, Hogyan került végül Bécsbe, Mi a kockázatelemzés és mi a mérlegmenedzsment, Tényleg minden bankár élete luxus és könyörtelenség, Hogyan lett Szlovákiából fátrai nyúl a tátrai tigris helyett, Miért nőtt meg alacsony infláció, Mi lesz az inflációval, Az Oroszországra kivetett szankciók meghozták a gyümölcsüket, Bécsből nézve, mikor leszünk mi is Nyugat? Sánta Attilával Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

A Nem rólunk szól március 18-án, a Hol jársz? március 25-én mutatkozik be A Dalban. Március 11-én indult A Dal idei sorozata. A műsorfolyamban 2019 és 2021 után újra indul Szekér Gergő. Ráadásul két szerzeménnyel lesz jelen. A Hol jársz? címűt saját maga adja elő. A zeneszám komoly témát feszeget, eltűnt emberekről szól, a videóklipjében eltűnt személyek utolsó ismert mondatai olvashatók. Másik szerzeményét, a vidám témájú, a tinder-ismerkedést boncolgató Nem rólunk szól címűt Gábor Márkó énekli a tévéműsorban. A párkányi születésű Szekér Gergővel Budapesten találkoztunk, a beszélgetés a március 12-i Pentatonban volt hallható. A podcastből kiderül: Hogy a Madár, repülj! című dallal alaposan feladta magának a leckét, Hogyan, milyen szempontok alapján írta, Mi a köze a slágernek az édesanyja tragédiájához, És miért vérzett el a nagy lehetőség küszöbén, A tudatosság és az ad hoc megnyilvánulások szerepe, Hogyan érintette őt és szerzőtársát, Varga Viktor színész-rendezőt a 2021-es Hazatérsz rossz bemutatkozása a tévéműsorban, Melyek a fő munkái az éneklés mellett, Mi az a feladat, a társadalmi felelősségvállalás tükrében, amire már nemet mond, Hogy két zeneszámmal nevezett be az idei A Dalba, Hogyan talált rá Gábor Márkóra, a Nem rólunk szól című szerzeménye előadójára, A Hol jársz? komoly mondanivalója, Mi az a mondat, amely keretbe foglalja a zeneszámot, amely olvasható a videóklipje végén, Hogyan alakult át a gondolkodása és a hite nagymamája halála óta, Mi a terve a nemrég készült egy nagylemeznyi dallal, Hol látja a jövőjét a zeneiparban, miután hátat fordít a színpadnak. Szekér Gergő énekessel Puha József beszélgetett a Pentatonban.

1. Március 15-i ünnepségek a határon túl · Milyen üzenetek hangzottak el a helyi politikusok és a magyarországi vendégek szájából? · Lehet-e koherens következtetéseket levonni ezekből a beszédekből? · Változik-e a határon túli magyar közösségek jelentősége a magyarországi belpolitikában? 2. A határon túli magyarok mint erőforrás Orbán Viktor miniszterelnök pár napja arról beszélt, hogy „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”, és – mint mondta – „a határon túl élő, onnan ide jövő magyarokra is számítunk”. · Deklarált nemzetpolitikai céllá válik a határon túli magyarok Magyarországra vonzása a helyben való boldogulásuk támogatása helyett? 3. A határon túli magyarok mint szavazók Újra felmerült a magyarországi közbeszédben a határon túli magyarok szavazati joga. Ezúttal Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke vetette fel a szavazati jog jelenlegi formájában történő megvonását. · Kiket lehet megszólítani ezzel az újra és újra felvetődő kérdéssel? A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A könyv összeállítójának édesapja túlélte a gulág poklát. Tavaly jelent meg az Izvinyitye, agyin klopp, magyarul Elnézést, egy poloska című könyv, amelynek alcíme: Akik túlélték a gulág poklát. A könyv összeállítója Flórián László, aki édesapja, id. Flórián László történetét meséli el a könyvben. Ám van ebben egy csavar: az édesapa története valójában barátja, Pásztor Géza emlékiratai és egyéb dokumentumok segítségével íródik le. Az édesapát Késmárkról hurcolták orosz munkatáborba 1945 márciusában. Családja csak három év múlva látta viszont őt. A könyvben három jóbarát pokoljárását követhetjük figyelemmel. A podcastből kiderül: Mi volt a célja a könyv összeállításával, Mi a poloska története, Mi a különbség a gulág és a GUPVI táborok között, Miért hurcolták el az apját, Már a pokolba vezető út is pokol volt, Milyen volt egy kaukázusi tábor rendje és körülményei, Milyenek voltak a tisztálkodási lehetőségek, Hogyan harcoltak a fertőzések ellen, Hogyan szabadultak a fogságból, Mi lett a három férfi sorsa a hazatérés után, Miért nem beszéltek a történetükről? Flórián Lászlóval Molnár Norbert beszélget a MoNoGramban.

Az utódját keresi a Vasárnap főszerkesztője. A leghosszabb ideje regnáló főszerkesztő az online, a napi és a hetilapokat számítva a szlovákiai magyar sajtópiacon. 2006-tól vezeti a Vasárnap című hetilapot. Amikor átvette, a lap inkább közéleti jellegű volt, de ő gyorsan átalakította családi lappá. Köbölkútról származik, Párkányban született, Érsekújvárban érettségizett, a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar-szlovák szakos tanári oklevelet. Dolgozott a Madách Kiadóban, az Új Nőnél, az Új Szónál, megjelent két könyve és egy regényfordítása.  A podcastből kiderül: Milyen volt felnőni Köbölkúton, Miért nem lett tanár, Mennyit gondolkodott azon, hogy elvállalja-e a Vasárnap főszerkesztői posztját, Mitől családi a családi lap, Hogyan tud csak piaci alapon megélni egy hetilap, Miért jó a személyes vonal, mint szerkesztési elv, Olyan-e a Vasárnap, amilyennek megálmodta, Mik voltak a legnehezebb pillanatok a lap élén, Kapnak-e gyalázkodásokat, Nem fáradt-e bele ebbe a 17 évbe, Miért a véletlennek köszönhetők a könyvei? Cs Liszka Györgyivel Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

1. Határon túli magyar közoktatási kör(tér)kép · Milyen okok húzódnak meg a magyar tannyelvű kisebbségi közoktatásban résztvevő diákok létszámának csökkenése mögött a negatív demográfiai tendenciákon túl? · Milyen szempontok szerint mérlegelnek iskolaválasztáskor a határon túli magyar szülők? (A beszélgetés apropójául szolgáló oktatási atlasz itt érhető el: http://www.mtafki.hu/oktatasi-atlasz/) 2. Nemzetközi nőnap · Miről szólt a nőnap a „létező szocializmusban” és miről manapság? · Milyen tartalommal tölthető fel a puszta virágajándékozássá és férfitivornyává silányított világnap? A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A nő arcai vendége: Szegi Aranka, a Fészek Családi Kör vezetője, mentálhigiénés segítő szakember jelöt, dúla, aki agrármérnökként kezdte pályafutását, majd elérkezett a váltás az életében. Majd egy másik alkalommal kitérünk az ő miértjeire, most azonban a segítő, kísérő szerepét bontottuk ki és hagytuk kibontakoztatni A nő arcai legújabb műsorában, hiszen női önismereti csoportok vezetőjeként fontos kérdéseket tettünk fel, és természetesen válaszok nélkül sem maradunk majd. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne indíthatna majd el egy további belső párbeszédet a most következő beszélgetés, de a válaszokat A nő arcai hallgatóinak kell megválaszolni, és a kérdések megfogalmazása is Önökre várat. A beszélgetésből egyebek mellett kiderül: Hogyan ne akarjunk megmenteni másokat? A nőiség és a nőiesség közti különbség Amikor a gyerekünk tanít (Aranka és kislánya története) A felelősség, hogy új mintákat hozzunk létre Teremtő energiáink Hogyan tudjuk, hogy mikor, melyik énünket kell előtérbe helyeznünk, melyik minőségünknek kell teret adnunk? Az önismeret fontosságáról... „Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni...“ – avagy miért fontos, hogy legyen mit mesélnünk? Hogyan szolgálnak bennünket a női szerepeink, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne mi szolgáljuk azokat?

Világszerte több mint negyven Michelin-csillagos étteremben kínálják borát. A sört emberek készítik, a bort Isten. Ezt állítólag Luther Márton mondta pár száz évvel ezelőtt. Azért ragaszkodni kellene ahhoz a megközelítéshez, hogy a borász ember és nem maga a teremtő. A jó borász művész és nem kisiparos. A bor őszinte dolog, és hűen tükrözi készítője egyéniségét. A beszélgetés a borról szól. Úgy, hogy a készítője bevallja, nem szereti a bort. Pedig szeretné szeretni, de nem megy. Irigyeli, ahogy mások elegánsan kortyolgatnak, koccintgatnak, hozzáértően társalognak arról, hogy mely gyümölcsök befolyásolták az adott bor ízét. És felnéz a borászokra. Főleg a legjobbakra. A Strekov 1075 pincészet tulajdonosa a kürti Sütő Zsolt Szlovákia egyik legjobb borásza, aki a világ legjobb éttermének kikiáltott, három Michelin-csillagos koppenhágai Nomába is szállít borokat. A podcastből kiderül: Hogyan került a bor közelébe, Minden borásznak kell szeretnie a bort, Minden borásznak van filozófiája, Mi van a kürti földben, hogy olyan jó ott a bor, Mivel teszi egyedivé a borait, Hány ponton lehet elrontani a bort, Tett-e valaha ként a natúrborász, Kísérletezget, vagy ősi módszereket használ, Mivel permetezi a bort, Hogyan kerül a sör a boroshordóba, Hozzátartozik-e a mámor a borhoz, Aki szereti a rossz bort, tudja értékelni a jó bort, Hogyan kerültél be a Nomába, Hány országba szállít bort, Nem devalválja a borász szakmát, hogy manapság akinek pénze van, felhúz egy hipermodern borászatot? Sütő Zsolt borásszal Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.

1. Háború Ukrajnában, béke a Balkánon · Célegyenesbe ért-e a koszovói kérdés rendezése? · Létezhet-e békenarratíva, amely nem Putyin érdekeit szolgálja? 2. Horthy-kultusz a határon túli magyarok körében · Mit látnak a hatumák a néhai kormányzóban? · Pozitív vagy negatív Horthy emlékezete? 3. Újságírók elleni támadások · Meddig lehet következmények nélkül fenyegetni az újságírókat? · Megengedheti-e magának egy (kisebbségi) politikus, hogy újságíróra támadjon? A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Egy könyv fiataloktól fiataloknak. 2022 Európai polgár díja Szlovákiában Dunaszerdahelyre került. Birtokosa pedig az a 17 esztendős Németh Marco, akinek Európa v kocke címmel saját könyve jelent meg, amelyben közérthetően magyarázza el a korosztályának az Európai Unió történetét, intézményeit, annak feladatait, s amely idén kiegészítő tankönyvként eljut a szlovákiai középiskolákba is. Könyvírásról, társadalmi kérdésekről, franciaországi iskolalátogatásról is esett szó. A podcastból kiderül: Miért kezd valaki kamaszként társadalmi kérdésekkel foglalkozni, Hogyan zajlott a könyvírás, Kik segítették a könyvírásban, Komolyan vették-e a megszólított szakemberek, amikor a könyv egyes fejezeteinek a lektorálására kérte fel őket, Visszajáró vendég-e az Európa Parlamentbe Brüsszelbe, Mit jelent az Európai Polgár Díj, Milyen a szlovákiai iskolaügy helyzete, Hogyan került franciaországi iskolába vendégdiákként, Ajánlja-e diáktársainak a külföldi tanulmányi utakon való részvételt, Lesz-e a könyvének folytatása. Németh Marco fiatal újságíróval Kuklis Katalin beszélgetett a K&K-ban.